Wolford Zsófia, Political Capital: Mi a valódi probléma a közösségi médiával?

Wolford Zsófia, Political Capital: Mi a valódi probléma a közösségi médiával?

Egyre több konzervatív, populista és szélsőjobboldali politikus hangoztatja, hogy a közösségimédia-felületek jogtalanul korlátozzák őket szólásszabadságukban azáltal, hogy törlik vagy korlátozzák ezeket a felhasználókat, illetve a keresési találatok között előnyben részesítik a liberális felhasználókat és posztokat. Ezeket az állításokat egyetlen kutatás sem támasztja alá, azonban sok tanulmány bizonyítja ennek az ellenkezőjét.

A legújabb ilyen tanulmányt a New York Egyetem Centre for Business and Human Rights kutatói készítették, azt vizsgálva, hogy Amerikában milyen felhasználókhoz köthető a legnagyobb közösségi média aktivitás – a legtöbb komment, like és megosztás – vagyis, hogy a konzervatív felhasználók tényleg el vannak-e hallgattatva.

Nem meglepő módon, ennek a tanulmánynak az eredményei is a konzervatív és szélsőjobboldali oldalak és felhasználók népszerűségéről árulkodnak. A CrowdTangle eszköz segítségével a kutatók megállapították, hogy a tavaly novemberi választásokat megelőző hónapokban Donald Trump, Dan Bongino szélsőjobboldali rádiós kommentátor, Franklin Graham trumpista hittérítő és a Fox News is a Facebook tíz legnépszerűbb oldala között volt, vagyis ezek az oldalak produkálták az egyik legtöbb aktivitást.

Azonban az a tény, hogy sem a Facebook, sem más közösségi média felület működése kapcsán nem bizonyíthatóak konzervatív-ellenes gyakorlattal kapcsolatos állítások, korántsem jelenti azt, hogy ezeknek a platformoknak a működése nem problémás és nincs szükség az alaposabb szabályozásukra.

Valós problémából van bőven.

A Facebook üzleti modelljéből fakadóan annak használata számos negatív externáliával jár, vagyis annak ellenére, hogy nem fizetünk érte, indirekt módon mégis nagyon sokba kerül nekünk. A legfontosabb és az életünkre a legnagyobb befolyással bíró negatív hatások közé tartozik a demokratikus intézményrendszerek gyengülése, az erősödő társadalmi polarizáció, a média és a médiafogyasztási szokások megváltozása és végül, de nem utolsó sorban a mentális egészségünk jelentős romlása.

A Toronto Egyetemen kutató Ronald J. Deibert egy 2019-es tanulmányban foglalta össze, hogy a közösségi média egyéb káros hatásai mellett az autokratikus gyakorlatok terjedésében is nagy szerepet játszik. Ezt a jelenséget többek közt Deibert és a RAND Corporation kutatói is azzal magyarázzák, hogy a túlcsorduló adathalmaz miatt a felhasználók leegyszerűsítik a számukra elérhető információkat, egyedül azokat befogadva, amelyek erősítik a már létező kognitív torzításaikat. Reifler és Nyhan amerikai kutatók pedig már egy 2010-es tanulmányukban rávilágítottak arra, hogy hiába találkozunk olyan tényekkel, melyek cáfolják egy-egy téves nézetünket, utóbbi általában változatlan marad.

A fenti kognitív folyamatnak egy másik velejárója, hogy hajlamosak vagyunk olyan társadalmi közeget teremteni magunknak, mely visszaigazolja saját nézeteinket. Ez a tendencia a közösségi médián is megfigyelhető, ahol az „echo chamber”-ek gyakorlatilag lehetetlenné teszik, hogy saját világnézetünkkel nem megegyező tartalmakkal vagy felhasználókkal kerüljünk kapcsolatba.

Ez nemcsak a társadalmi párbeszéd színvonalának jelentős romlásával, hanem erősödő polarizációval is jár. A közös nevező és fogalmi készlet hiánya, illetve az alapvető tények megkérdőjelezése ellehetetleníti bármilyen politikai és társadalmi kompromisszum létrejöttét, mely bizonytalanságot, bizalmatlanságot és végső soron a demokratikus rendszerbe vetett hit gyengülését eredményezi.

A demokratikus folyamatok erodálása mellett a közösségi média a hagyományos média működését is megváltoztatta. Egy 2019-es francia tanulmány például kimutatta, hogy bizonyos témák vagy események népszerűsége a közösségi médián meghatározza, hogy egy adott témát vagy eseményt feldolgoz-e a hagyományos média, és azt is hogyan. Mivel az utóbbi bevételét nagyban befolyásolja az, hogy mennyi látogató érkezik a közösségi médiáról, gyakorlatilag megkerülhetetlenné vált a megosztó és kattintásvadász tartalmak gyártása.

Végül pedig fontos megemlíteni a közösségi média mentális egészségünkre gyakorolt negatív hatását is. Mára számos tanulmány egyértelműen mutatja, hogy a közösségi média hatására egyre elterjedtebbek a testkép- és evészavarok, növekedett az öngyilkosságok száma – különösen a kamaszlányok körében – és egyre nagyobb problémát jelent a magány és a depresszió is.

Az itt felsorolt negatív externáliák leginkább a közösségi média platformok üzleti modelljéből fakadnak, így az olyan megoldási javaslatok, mint például a hamis híreket terjesztő bot hálózatok alaposabb monitorozása és aktívabb törlése leginkább csak a probléma tüneti kezelését jelentenék, de a káros üzleti modellt, ami mindezt okozza, nem változtatnák meg. A Facebook bevétele abból származik, hogy a mi aktivitásunkból és online jelenlétünkből összegyűjtött hatalmas információhalmazt eladják harmadik feleknek, akik aztán ezeket felhasználva targetálnak minket precízen személyre szabott politikai és egyéb tartalmakkal és hirdetésekkel. Ebből következik tehát, hogy a Facebook üzleti sikere a minél nagyobb felhasználói aktivitáson múlik, mivel ebből gyűjthető a hirdetők számára reklámokon keresztül értékesíthető adathalmaz.

Azt várni tehát a Facebooktól, hogy a saját üzleti érdekével szemben olyan módon önszabályozza magát, hogy ne az aktivitás és a létrehozott tartalom maximalizációja legyen a cél, meglehetősen naiv gondolat.

Wolford Zsófia
Political Capital

Nyitóképünket a föntebb már hivatkozott New York Egyetem Centre for Business and Human Rights kutatói által készített tanulmány borítójáról vettük át.

Tovább olvasom