A pikáns ebben az, hogy Lázár János építésügyi miniszter ma már a külsős közbeszerzési cégeket tolná ki a közpénzből zajló beruházásokból, legalábbis más javaslatok mellett ezt is tartalmazza az a tervezet, amelyen sok polgármester kiakadt. Az építésügyi szabályok módosításával nem az a bajuk az önkormányzatoknak, hogy visszanyesnék a külsős közbeszerző cégeket a nagyberuházásoknál, hiszen sok településen eddig saját humánerőforrással végeztetik az ilyen típusú feladatokat. 

A pikáns éppen az, hogy pont a miniszter körzetében volt szokás a külsősöket alkalmazni, így a most Érden vizsgált céget, de Makón szerződött feladatokra a Magyar Posta novemberben kinevezett vezérigazgatója is.

Néhány évvel ezelőtt Hódmezővásárhelyen és Makón is több megbízása volt az Ész-Kernek a közbeszerzések lebonyolítására, a többi mellett ezt a céget is vizsgálják most Érden. Korábban az érdi önkormányzat tett feljelentés az óvoda-kartell ügy miatt, nyolc óvodai beruházással kapcsolatban merült fel a gyanú, hogy a közbeszerzéseken rendre ugyanazok a cégek jelentkeztek, a pályázatok pedig hasonlítottak egymáshoz. Most a Szabad Európa érdeklődésére válaszolta az érdi önkormányzat azt, hogy a rendőrség bekérte a beruházásokban érintett szaktanácsadók dokumentumait is, köztük az Ész-Ker Kft papírjait is. Egyelőre ismeretlen tettes ellen nyomoznak a versenyt korlátozó magatartás gyanújával a közbeszerzésekben. 

Az Ész-Ker, ma már Wit Zrt. néven fut, az elmúlt években az állami szervezetek, és önkormányzatok, köztük Hódmezővásárhely, és Makó voltak a cég megrendelői, ez a vállalkozás bonyolította az előbbiek közbeszerzéseit, vagy legalábbis ezek egy részét. Hódmezővásárhely, amikor 2018-ban Márki-Zay Péter lett a polgármester, felbontotta a Lázár János köréhez tartozónak tartott vállalkozással a szerződést. Márki-Zay szerint, emiatt húsz-harminc százalékkal lettek olcsóbbak a beruházások. 

Az egykori Ész-Ker 2018-ban még Makón is „közbeszerzési felelős” volt, a honlapjukon közzétett szerződések szerint, összesen nettó nyolcvan millió forintért dolgoztak az önkormányzatnak, ők kezelték az EFOP-pályázatokat, illetve a Hagymatikum fejlesztésének ügyeit is ők bonyolították. Két évvel később már nem szerepel az ekkor már Wit Zrt.-re átkeresztelt cég a makói szerződések listájában, de néhány közbeszerzés lebonyolításával ekkor már a Brunus Consortium Zrt.-t bízta meg a makói önkormányzat. 

Balczó a Brunus Consortium Zrt.-ben vezérigazgató is volt 2021 tavaszáig, ettől a poszttól néhány hónappal a Jövő Nemzedék Földje Alapítványba való bekerülése előtt mondott le, majd a „postás” kinevezése után teljesen kiszállt a cégből. A vállalkozás nem pörgött annyira, mint a milliárdos árbevételű, korábban Ész-Ker, most Wit Zrt., de azért Balczó sem panaszkodhatott, amíg ő volt a tulajdonos, 2018-as indulása után gyorsan hatvanmilliós tiszta nyereséget ért el. Nem kizárt, hogy cégek Lázár közvetítésével kerültek kapcsolatba körzetének önkormányzataival. Egyelőre az építésügyi törvénytervezetből még nem derülnek ki a részletek, hogy pontosan milyen beruházásoknál lehet majd külső céget megbízni, vagy hogy egyáltalán majd erre lesz-e lehetőség. Az biztos, hogy az Európai Bizottság átláthatóbb közbeszerzési struktúrát szeretne látni a tagországok pénzéért cserébe.

Az Európai Unió a források lehívása feltételeként megszabott tizenhét pontból nyolc kifejezetten a közbeszerzési eljárásokkal függ össze, ezeket kellene tisztábbá, átláthatóbbá tenni. Lázár János, építésügyi miniszterként, egy törvénytervezettel rukkolt elő, ebben a nagyberuházásokat venné el az önkormányzatoktól, és húzná magához közelebb, ennek egyik indoklása éppen a takarékoskodás. A beruházások ügyeit rendező tervezet, egyelőre még nincs a parlament előtt, részleteit valójában majd a végleges változatból ismerhetjük meg, illetve annak kihirdetése után, a végrehajtási rendeletek teszik világossá a beruházások sorsát, és azt, hogy mely közbeszerzéseket „államosítana” a kormány, és melyek azok, amelyeket továbbra is végezhetnek majd külsősök.