Visszatér a reklámadó - még a kormányközeli médiumoknak is fájni fog

A reklámtevékenységből befolyó bevétel egy részét elvonó ágazati adót először 2014-ben vezette be a magyar kormány. Akkor a szabályozást széles körű tiltakozás előzte meg, az Európai Bizottság pedig vizsgálatot indított az uniós jogszabályok megsértése miatt.
Kékes Viktória

2022. május 27. 11:14

Visszatér a reklámadó - még a kormányközeli médiumoknak is fájni fog

Orbán Viktor szerdán jelentette be, hogy a kormány létrehoz egy rezsivédelmi és honvédelmi alapot. Ezeket 800 milliárd forinttal akarják feltölteni, méghozzá az általuk csak extraprofitot termelő cégektől. 

 

Ezek:

  • a bankok,
  • a biztosítók,
  • a nagy kereskedelmi láncok,
  • az energiaipari és kereskedő cégek,
  • a légitársaságok,
  • és a telekommunikációs vállalatok.

 

Ez utóbbiak számára ismerős lehet az unortodox gazdaságpolitikai megközelítés: a reklámtevékenységből befolyó bevétel egy részét elvonó ágazati adót először 2014-ben vezette be a magyar kormány. A szabályozást széles körű tiltakozás előzte meg: a Magyar Reklámszövetség kezdeményezésére televíziók, rádiók, nyomtatott és internetes újságok fejezték ki, hogy nem értenek egyet az Országgyűlés elé beterjesztett tervezettel.

 

Több piaci szereplő arra hivatkozott, hogy a reklámadó a költségvetés számára arányát tekintve jelentéktelen bevételt jelentene, a médiavállalatokat viszont tönkretenné.

 

A szabályozást mégis bevezették, az egyik legjelentősebb, így az adó által leginkább sújtott piaci szereplő, az RTL  akkor közleményben reagált:

 

„Ezen adó célja nem más, mint durva kísérlet arra, hogy a kormány ellehetetlenítse az ország legnagyobb médiumát, amely az elmúlt 17 évben bizonyította a pártoktól és így a kormánytól való függetlenségét” – írták.

 

Az új adónemet az Európai Bizottság is megtámadta, arra hivatkozva, hogy felépítése indokolatlanul nem adóztat cégeket (százmilliós árbevétel alatt), míg másokat szintén indokolatlanul túl magas adóval súlyt (húszmilliárd forintot meghaladó rész után negyven százalék, amely később ötven százalékra emelkedett).

 

Végül többször módosítani is kellett a szabályokat (2017 márciusától pl. már minden médiapiaci szereplőre vonatkozott), de az unió továbbra sem fogadta el azt, és felszólították hazánkat az adó felfüggesztésére. Magyarország előbb az uniós bíróságon támadta meg a Bizottság határozatát, később mégis eltörölték. 

 

Most mégis újra bevezetésre kerül, kérdés, hogy ezúttal milyen feltételekkel. Amennyiben - a későbbi uniós bírálatokat megelőzendő - ezúttal is minden médiapiaci szereplőre egyaránt érvényes lesz, akkor a kormány számára kedves médiumoknak is fájni fog.