Vissza a jövőbe – Szlavkovits Rita jegyzete

Nem tartja kizártnak Kocsis Máté, hogy a baloldal javaslatait karolta fel az egészségügyi államtitkár, amikor az egészségügyi intézmények fekvőbeteg-ellátásának az átrendezéséről beszélt úgy, hogy az lényegében a kórházi osztályok megszüntetését, akár bezárást is jelentheti.
Szlavkovits Rita

2023. február 25. 09:49

Vissza a jövőbe – Szlavkovits Rita
jegyzete

A Fidesz parlamenti frakcióvezetőjét Balatonfüreden, a frakcióülés után kérdezték a lehetséges ágyszámcsökkentésről az újságírók, miután a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára beszélt erről egy konferencián. Takács Péter azt vázolta fel, hogy a kórházi ágyak harmada üres, ezeket kellene a szociális ágazatba átcsoportosítani, egyébként pedig az intézmények rendre olyan ellátásokat számolnak el, amelyeket el sem végeztek, azaz vattáztak, ezt pedig fel kell számolni. Nem véletlenül emlegethette fel az államtitkár a vattázást pont most, mivel a COVID időszakában bázisfinanszírozásra átállt intézményekkel februártól újra a teljesítményük alapján számolnak el, magyarul, egy kicsit riogatásnak is szánhatta mindezt az államtitkár. Ugyanakkor az egészségügyi humánerőforrás-hiány miatt már sorra szűnnek meg ellátások a kórházakban, nemcsak a nyári szabadságolások idején nincs elég orvos, és szakszemélyzet, tehát abszolút időszerű volna hozzányúlni a rendszerhez.

 

Az ellátás kiszárításával, a magánegészségügy terjeszkedésével, Mészáros Lőrinc biztosítási piacon való megjelenésével, titkos reformtervek készítésével a háttérben persze folyik a munka. Csakhogy a kormányzó pártnak nincs elég bátorsága belevágni nyíltan a totális intézményi átalakításba, végső soron a kórházak számának csökkentésébe, hiszen nyilván a választópolgárok ellenállásába ütköznének. Ahogy ez történt bő másfél évtizeddel ezelőtt is.

 

Molnár Lajos, a 2015-ben elhunyt egykori egészségügyi miniszter 2006-ban látott neki a kórházi reformnak, vagy nevezzük bárhogy is, de mindenképpen azzal járt, hogy számos kórházban csökkentette a kapacitásokat. Hódmezővásárhelyen a felére apadt az ágyszám, Lázár János, a város akkori polgármestereként óriási mozgósításba kezdett. Legalább tizenötezren tüntettek a kórházuk megmentéséért, amit ugyan bezárni senki nem akart, de valóban jelentős elvonásokról döntött esetükben a szabad demokrata egészségügyi miniszter. Lázár népirtással vádolta az akkori minisztert, illetve cinkossággal a baloldali képviselőket, akik megszavazták a parlamentben az átalakításokat. A tüntető tömegben pedig olyan táblák is feltűntek, amelyeken csak Mengeleként nevezték a minisztert. A háromszáz forintos vizitdíj eltörlésére népszavazásra buzdították az embereket, ez is sikerrel járt. Végül a reform dugába dőlt, Molnár 2007-ben, amikor a több-biztosítós rendszer bevezetésének a halogatását tapasztalta, amivel a szektor finanszírozását lehetett volna talán egyenesbe hozni, lemondott. Amikor 2010-ben az Index egy interjúban azt kérdezte tőle, hogy vajon volt-e elég politikai érzéke egy ilyen nagyméretű egészségügyi reformhoz, Molnár Lajos ezt válaszolta: „ha a politika alatt a semmittevést, a sunyiságot, a hazugságot, a félrevezetést, a mellébeszélést érti, akkor valóban nem voltam politikus.”

 

Mikola István, Molnár egyik elődje is csúfosan megbukott, pedig az első Orbán-kormány második egészségügyi minisztereként ő is próbálkozott, és bár a privatizációval kapcsolatos ténykedésére szoktunk emlékezni, valójában rövid pályafutása alatt gyakran beszélt arról, hogy az egészségügyet a feje tetejéről a talpára kellene állítani. Ez azt jelentette, hogy annak ellenére, hogy a járóbeteg-ellátásban fordulnak meg a legtöbben, mégis a fekvőbeteg-ellátásra megy el irdatlan sok pénz, ezért például szorgalmazta miniszterként az egynapos sebészetet. Nem részleteznénk az eddigi egészségügyi miniszterek (már amikor voltak ilyenek) elképzeléseit, de lényegében voltak tervek az egészségügy átalakítására, de ezek többsége megfeneklett. Kivéve talán a magánellátás térnyerését, de ugye ebben rengeteg pénz van, csak persze nem az államkasszát gazdagítja.

 

Takács Péter, államtitkár most fenyegetőzik, hogy körmére néznek az egészségügyi intézményeknek, tűzzel-vassal irtják a lehetőségét a vattázásnak. Nem tudom, hogy ez hova vezet, mindenesetre orvosi körökben már évtizedek óta ismert, hogy az intézményi vezetők gyakorlatilag a bűncselekmények mezsgyéjén táncolnak, amikor próbálják működőképes állapotban vezényelni a kórházakat. Nem bűnözők a kórházigazgatók és az orvosok, csak egyszerűen a lövészárokban dolgoznak, ahol kénytelenek három ellátást elkönyvelni, hogy az állam által biztosított pénzből legalább egyet valóságosan el tudjanak végezni. A tények makacs dolgok, el kellene fogadni, hogy hiába vannak csilivili kórházak, ha abban nincs se orvos, se ápoló.

 

A balatonfüredi frakcióülés után arról faggatták az újságírók Kocsis Mátét, hogy vajon az államtitkár által beharangozott ágyszám csökkentésre felkészítették-e a fideszes polgármestereket, hogyan magyarázzák el, hogy adott esetben be kell zárni a kórházukat. Kocsis bárgyú vigyorral azt válaszolta erre, hogy majd akkor beszélnek erről, ha valóban lesz ilyen döntés. Kíváncsian várjuk, hogy vajon átlépi-e a Fidesz-kormány a Rubicont, és visszanyúl-e a baloldali kormányok liberális reformjához, vagy továbbra is populista álarc mögé rejti a liberálisként ekézett ellenzéknél is liberálisabb nézeteit.