Vészhelyzet a világgazdaságban: a mostani szárazságra évszázadok, évezredek óta nem volt példa

Hőséghullámok, szárazság, aszály: ezek a globális felmelegedés egyértelmű jelei, és olyan súlyos következményeket okoznak a világgazdaságnak, amikre több mint egy évezrede nem volt példa.
Bod Péter

2022. augusztus 23. 10:18

Vészhelyzet a világgazdaságban: a
mostani szárazságra évszázadok, évezredek óta nem volt példa

Az idén tapasztalható szárazság világméretű kiterjedtségéről sokat elmond, hogy hatása egyszerre érzékelhető Kaliforniában és Kínában – szemlézte a Wall Street Journal cikkét a Portfolio.

 

Kínát, Olaszországot, Spanyolországot, Franciaországot és Portugáliát olyan hőhullám sújtotta, és vele aszály, amire emberemlékezet óta nem volt példa. Az európai országokban jelentkező idei szárazságra a kutatók szerint ötszáz éve nem volt példa, míg Észak-Amerikában ezerkétszáz éve nem volt ilyen aszály.

 

Ez nem kizárólag a mezőgazdaságra végzetes hatású, hanem az áramtermelésre is, mert az alacsony vízállás miatt a vízierőművek kapacitása jelentősen csökkent. Franciaországban, pedig tucatnyi atomerőmű termelését kellett visszafogni, mert a csökkenő vízhozam miatt túlmelegedtek a hűtésükre használt folyók vize.

 

A hőhullámok keltette gondok továbbgyűrűznek, jelentősen visszavetették a feldolgozóipar termelését és az idegenforgalmat is.

 

Wall Street Journalból származó cikkből kiderül, hogy a vízhiány miatt olyan mértékben csökkent az áramtermelés Kínában, hogy az ipari felhasználók nem jutottak megfelelő mennyiségű áramhoz, ami olyan cégek működését nehezítette meg, mint a Toyota, a Volkswagen, a Tesla és az Apple.

 

A távol-keleti országban az is külön gondot jelentett, hogy jelentősen csökkent a Jangce vízszintje, ami a legfontosabb vízi szállítási útvonal, nem csekély logisztikai problémát okozva ezzel az ottani termelésben.

 

Amerikai és európai éghajlatkutatók szerint a globális felmelegedés felerősítette a La Niña hatásának súlyosságát (a La Niña egy óceáni és légköri jelenség, amely az El Niño hidegebb megfelelője). A melegebb légkör több nedvességet szív el a szárazföldről, ami növeli az aszály kockázatát – olvasható a Portfolio idézett cikkében, amely Isla Simpsonra, a kolumbiai Boulderben működő Nemzeti Légkörkutató Központ éghajlatkutatójára hivatkozik.

 

Az éghajlatkutatók szerint Európa egyes részein elviselhetetlen júliusokra és augusztusokra kell készülni a jövőben.

 

Nyitóképünkön a Jangce látható Csungkingban.

Címlapon

mutasd mind

Vélemények

mutasd mind