Variációk az elidegenedésre – jön A Karantén Zóna, a magyar szkeccsfilm

Zsótér Indi Dániel nagyjátékfilmes debütálásában a karantén emberre gyakorolt hatásmechanizmusait oltja vizuális metaforákba, hogy öt, jellegzetes élethelyzeten keresztül tematizálja a mögöttünk hagyott időszak nehézségeit.
Csomán Sándor

2022. július 29. 16:50

Variációk az elidegenedésre – jön A Karantén Zóna, a magyar szkeccsfilm

Az teljesen hazai gyártású A besúgó után – függetlenül annak hibáitól – egy olyan tendencia kezdett kirajzolódni, ami bizakodásra adott okot: a sorozatot rengetegen megnézték, sokan a második évadot, mások az újabb minőségi magyar produkciókat várták. Azonban az HBO felé támasztott elvárások gyorsan szertefoszlottak, hiszen a cég bejelentette, hogy leállítja a középi-európai, saját gyártású projektek készítését. A döntés azért is fájó, mert eddig az HBO volt az egyetlen olyan streamingszolgáltató, ami nyitott a kisebb országok piacai felé; így a jelenlegi helyzetben valódi esély csak a már elkészült filmek és sorozatok felvásárlásában rejlik. Ez történt az Inkubátor Programban készült Mesék a zárkából című dokumentumfilmmel, a Magyar Mozgókép Fesztiválon taroló Külön falkával, valamint legutóbb a kis költségvetésből készült A Karantén Zónával. 

 

A film június 25-étől tekinthető meg az HBO Max kínálatában.

 

A szkeccsfilm összesen öt, szűk negyedórás rövidfilmet tartalmaz, amiket a keretet adó témán kívül a bezártság és az interperszonális viszonyok hiányából/túlcsordulásából adódó hallucináció köti össze. Az Egyedül az összezártság okozta párkapcsolati nehézségekről, a Muki a gyerekek online oktatás és a figyelem hiányából adódó pszichés zavarokról, a Hatóságilag az időskori magányról, a Húsbáb az influenszer lét magánéletre gyakorolt hatásáról, míg a Sehol a virtuális világ és a valóság összecsúszásának folyamatáról szól. Ugyan minden szegmensben szerepet kap valamilyen szinten a pandémiával járó bezártság, mégis már a rövid szinopszisokból kitűnik, hogy a bemutatott történetek nem annyira pandémia-specifikusak: a járványhelyzet inkább apropó, mintsem központi elem, mely lehetőséget ad egy univerzális sztori elmesélésére. Talán az első és az utolsó sztori ápol igazán szoros, közvetlen kapcsolatot a koronavírus kérdéskörével. Bár az előbbiben vázolt munkahely elvesztése, valamint az utóbbiban tárgyalt énvesztés sem nevezhető kizárólag a koronavírusnak tulajdonítható tematikának. Egyértelmű, hogy az átfogó, pandémián átívelő tartalom mellett a különböző korosztályok reprezentálása is alapvető célként jelent meg a script megírásánál: A Karantén Zóna karakterei kisiskolás kislánytól a nyugdíjas néniig terjed, ezáltal egy teljes, 360 fokos körképet kapunk arról, hogy hány különböző fronton alakította át gyökeresen életünket a váratlan kihívás, mely azóta is polarizálja a társadalmunkat.

 

Zsótér Indi Dániel a szociális dilemmát inkább mikroszinten fogja meg, műfajilag pedig a Black Mirror, vagy a három évvel ezelőtt készült magyar Egy másik életben által kijelölt ösvényen halad: a szereplők létállapotának romlása groteszk fantazmagóriák formájában vetül ki, melyek az idő előrehaladtával óhatatlanul kisebb-nagyobb személyes tragédiákban csúcsosodnak ki. A Karantén Zóna a központi probléma ütőerére tapint: működés közben mutatja meg az embert, aki a szokványos, szürke hétköznapokhoz tartozó rutinok nélkül elveszti a kontrollt, komfortzónáján kívül képtelen képzetek rabjává válik. Minden rész önmagában is fontos és érvényes kérdéseket vet fel, viszont minőségük a film előrehaladtával romlik annak ellenére, hogy talán az utolsó történet tartogatta magában a legnagyobb potenciált: az érzelmileg kiüresedett, a virtuális világban menedéket kereső Péter szála rengeteg, vizuális szempontból is izgalmas lehetőséget tartogat, ám a készítők túl sok tartalommal terhelik tele az egyébként is szűkös játékidőt. A Karantén Zóna bármely szegmense önmagában képes lenne megtölteni egy egész estés mozit, viszont ebben a formátumban a kevesebb néha több elve több teret adott volna egy-egy alterület bővebb kifejtésére. Zsótér rendezése vég nélkül dobálja fel a labdákat, viszont azok közül keveset tud igazán lecsapni: ilyen szempontból talán az első, zárt lakásban egymást napi szinten agyonfrusztráló pár kálváriája a legkiforrottabb, mivel egy pillanatra sem veszíti el fő fókuszát. Továbbá a kreatív képi megoldások – melyek a film egészére jellemző – formai szempontból is izgalmassá teszik a látottakat.

 

 

Annak ellenére, hogy szinte fillérekből készült, a készítők fantáziadús, saját jelentésréteggel bíró vizualitással színesítik a narratívát, legyen szó a Húsbáb fokozatosan deformálódó testábrázolásáról, a Hatóságilag köddé váló tárgyairól, vagy a Sehol lázálomszerű, imaginárius tereket bejáró jeleneteiről. Mégis, A Karantén Zóna nem tud többé válni, mint egyes periódusaiban érdekes, összképét tekintve felemás alkotásnál, mert sokszor még a legegyszerűbb üzenetét is szükségtelenül a néző szájába rágja. Az epizódok között megjelenő, negyedik falat áttörő narrátor (Muchichka László) teljesen feleslegesen mondja fel az eseményekből egyenesen következő tanulságot, mely teljesen elveszi a sokszor egyébként is didaktikus, klisékből építkező történetszálak élét. Azzal, hogy a súlyos mondanivalót 2-3 mondatba sűríti a film azt a hatást kelti, mintha a nézőnek el kellene magyarázni a lényeget, melyet csak a kiegészítéssel együtt érthet meg teljesen. Holott A Karantén Zóna az elejétől a végéig könnyen követhető, kristálytiszta koncepció mentén mesél járványhelyzeten túlmutató témakörökről. Emellett a színészi játék színvonala is hullámzó: egyes részekben kimagasló, másoknál azonban kifejezetten csorbítja a befogadói élményt, mely azért meglehetősen furcsa, mivel a rendező személye minden kisfilmnél ugyanaz.

 

A pandémia rengeteg alkotót megihletett – elég csak a másik nagy streamingszolgáltatón taroló Bo Burham: Inside című rendhagyó filmjére gondolni – mivel azon keresztül eddig gondosan elfojtott, emberi természethez szorosan kapcsolódó mélyrétegek törhetnek a felszínre. Zsótér Indi Dániel elsőfilmes bemutatkozása azt a folyamatosan bővülő diskurzust tágítja – néhol több, néhol kevesebb sikerrel – mely berendezett, biztonságosnak hitt világunk illúziójáról rántja le a leplet rámutatva arra, hogy az emberiségre leselkedő legnagyobb veszély nem külső tényezőkben, hanem sokkal inkább önmagában keresendő.

 

Karanténzóna az HBO Max kínálatában érhető el.