Varga Mihály megüzente a szegedi közgazdász vándorgyűlésen: megegyezünk az unióval

Ez volt a pénzügyminiszter legfontosabb üzenete a Szegeden az ezekben a napokban összegyűlt hazai közgazdász elitnek. Szolgált rossz hírrel is: az infláció 2023-ban fog tetőzni, és mérséklődésére csak onnantól számíthatunk. Az energiapiaci helyzetet abnormálisnak nevezte, olyannak, amire nem lehet készülni. Szólt a paksi bővítésről is.
Bod Péter

2022. szeptember 23. 13:46

Varga Mihály megüzente a szegedi közgazdász vándorgyűlésen: megegyezünk az unióval

A 2020-as évek az adósság- és a finanszírozási válságokról fognak szólni –kezdte mondandóját a pénzügyminiszter, a Merre néznek a 2020-as évek? című előadásában. Az biztos, hogy recessziós környezet felé megy a világgazdaság. A kormányoknak most arról kell dönteniük, hogy a kis- és közepes vállalkozásokat, a lakosságot vagy a nagyvállalatokat támogassák.

 

Politikai természetű viták zajlanak az Európai Unió és Magyarország között a globális minimáladóról, és az ország szempontjából ennél sokkal nagyobb jelentőségű uniós támogatások folyósításáról – hangzott el.

 

Az utóbbit részletezve elmondta: az Európai Parlament nyomást gyakorol az Európai Bizottságra, ez pedig Magyarországra és Lengyelországra. A tét számunkra, hogy hozzájutunk-e a hétéves költségvetési ciklus pályázati összegének egyelőre zárolt 20 százalékához, valamint a Helyreállítási Alap egészéhez.

 

Varga Mihály szegedi előadásának végén úgy fogalmazott, hogy optimista, és úgy gondolja, hogy létrejön a megállapodás az EU-val. Nem részletezte, hogy ez magában foglalja-e az Helyreállítási Alapban rekedt többmilliárd eurót és kedvezményes hitelt is vagy sem. 

 

A másik fontos bejelentése az volt, hogy a hazai infláció 2023-ban fog tetőzni, és ereszkedő pályára csak onnantól kerül a pénzromlás üteme. Ez azért is figyelemre méltó, mert a kormányzat különböző tisztségviselői az elmúlt hetekben ennél lényegesen derűlátóbban nyilatkoztak az infláció alakulásáról.

 

A pénzügyminiszter elhangzott prognózisa után már nem hatott meglepetésként az a megállapítása, hogy ezt a kormányzati ciklus két részre kell bontani. Az első két évben aligha lehet növekedésről beszélni. Jó, ha az eddigi eredményeket sikerül megvédeni. A fordulat szerinte 2024-től jön, amikortól újra növekedési pályára állhat a magyar gazdaság.

 

Az ország fiskális pályájáról elmondta, hogy 2020-ra 1 százalékos államháztartási hiányt terveztek, és azt, hogy az államadósság mértékét 80-ról 65 százalékra szorítják le. Aztán jött a COVID – fogalmazott az előadó. Most az államháztartási hiányt igyekeznek 4,9 százalékon tartani, de közben 740 milliárd forintért többletgázt vásároltak, és ezért a hiány mértéke 6,1 százalékra emelkedhet fel. Ehhez azonban Varga Mihály hozzátette: próbálják tartani az eredeti hiánycélt. 

 

Fotó: Iványi Aurél

 

A fiskális kiigazítás Magyarországon 2021 év végén kezdődött meg a kiadások visszafogásával, a beruházások elhalasztásával és a rezsicsökkentési rendszer átalakításával – folytatta a miniszter, ám arról nem szól, hogy mennyire minden mértéket meghaladó választási osztogatás kezdődött 2021-ben. Ahogyan arról sem, hogy az általa felsorolt intézkedések többségére a 2022-es áprilisi országgyűlési választások után került sor. 

 

Ha nem is ezeket a szavakat használta, de az általa elmondottak lényege az volt, hogy drámai mértékben növekedett meg az ország energiaszámlája. Míg hazánk 2019-ben 570 milliárd forint vásárolt gáz, addig ebben az évben ez meghaladta az 5 ezer milliárdot. Áramból ugyanebben a két évben 201 milliárd forintól 1556 milliárdra ugrott fel a fizetendő összeg. 

 

A háborúval és inflációval terhes években az országok sérülékenységének két legfontosabb területe az élelmiszergazdaság és az energiahordozók. Az előbbiben Magyarország jól áll, vagyis kevéssé sérülékeny, de az energetika területén – ahogyan Varga Mihály fogalmazott – nem egyszerűen áremelkedés történt, hanem abnormális helyzet állt elő. Arra nem lehet felkészülni, hogy a gáz ára a korábbi beszerzési ár tízszerese lesz – állapította meg. 

 

Mellbe vágó statisztikát ismertetett Varga Mihály, amikor arról szólt, hogy míg Ausztriában a lakóházak 80, Lengyelországban 59 százaléka szigetelt, addig Magyarországon csak 20 százaléka. Szlovákiában is sokkal jobb a helyzet az ottani 35 százalékos mutatóval. 

 

Rövidtávon az energiatakarékossági intézkedések jöhetnek szóban, középtávon pedig a lakóingatlanok szigetelésének felgyorsítása – tette hozzá a tárcavezető. Pénzügyi szempontból fontosnak nevezte, hogy ösztönözzék a lakossági megtakarításokat, bár szerinte a mostani 10 ezer milliárd forintos lakossági állománnyal nem állunk rosszul ezen a téren.

 

Energiabiztonság területén sokkal jobban állna az ország, ha a paksi atomerőmű bővítése kapcsán tartani tudta volna az ország az eredeti terveket, és akkor elérhető közelségben lenne az ottani áramtermelés megindítása. Mint tudjuk, erről szó sincs. 

 

Ez óriási probléma – összegzett Varga Mihály, aki ennek kapcsán kritizálta Karácsony Gergelyt budapesti főpolgármestert, aki mások mellett fékezte a paksi beruházást. 

 

Varga Mihály azzal zárta a szegedi közgazdász vándorgyűlésen elmondott előadását, hogy fiskális és a monetáris politikának szorosan együtt kell működnie ezekben az években az országban. Ki nem mondva: ez lehet a sikeres gazdaságpolitika alapja