Varga Judit kiosztotta az Európai Parlamentet, a Fidesz politikusát nem látják szívesen az Európai Számvevőszékben, még mindig nincs megállapodás az uniós pénzekről, Brüsszel szerint aggasztó a magyar költségvetés állapota

Uniós összefoglaló.
Kékes Viktória

2023. május 25. 09:34

Varga Judit kiosztotta az Európai Parlamentet, a Fidesz politikusát nem látják szívesen az Európai Számvevőszékben, még mindig nincs megállapodás az uniós pénzekről, Brüsszel szerint aggasztó a magyar költségvetés állapota

A Népszava nyomán mi is megírtuk, hogy az Európai Parlament a június 1-jei plenáris ülésén egy olyan állásfoglalást készül elfogadni,amelyben megkérdőjelezi, hogy Magyarország képes lesz-e hitelesen ellátni az EU Tanácsának soros elnöki tisztségét 2024-ben, miközben megsérti az EU alapvető értékeit és nem tartja magát a lojális együttműködés elvéhez. 

 

Varga Judit Facebook-oldalán reagált a példa nélküli esetre. Az igazságügyi miniszter azt írta:

 

„Nem fogjuk hagyni, hogy elvegyenek egy ilyen lehetőséget Magyarországtól! Azt, hogy ki tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki pozícióját, egyhangúan elfogadott határozatban döntötte el a Tanács. Ebben a kérdésben az Európai Parlamentnek nem osztottak lapot. Azok közül, akiknek valóban osztottak lapot, senkiben fel sem merült annak a gondolata, hogy Magyarország ne töltse be a neki járó tisztséget”.

 

A EP nem csak ebben az ügyben szúrt oda a Fidesznek. Az uniós költségvetést ellenőrző bizottsága elutasította Pelczné Gáll Ildikó jelölését az Európai Számvevőszékbe. A Fidesz volt politikusa és európai parlamenti képviselője 2017 óta az uniós intézmény magyar tagja, mandátuma augusztus végén jár le. A Népszavának Pelczné azt mondta, nem lepte meg az eredmény, számított rá, hogy a képviselők nem tudnak elvonatkoztatni attól, hogy korábban politikus volt. Meghallgatása során többször megerősítette, hogy nem tagja semmilyen pártnak, munkáját független szakértőként végzi, a jelek szerint nem tudta meggyőzni hallgatóságát.

 

Közben továbbra sincs megegyezés a visszatartott uniós pénzek körül. Az Orbán-kormány még mindig adós néhány, a támogatások felszabadításához kötött feltétel teljesítésével, pedig Johannes Hahn világossá tette, hogy sietni kell az Erasmus és a Horizont program finanszírozását lehetővé tévő jogszabályok elfogadásával, másként a diákok, oktatók és kutatók elesnek a támogatástól. A pénzek felszabadítását egészen biztosan nem segíti az EP múlt héten Magyarországon járt küldöttségének tagjainak véleménye. Daniel Freund arról beszélt, hogy Orbán a legkorruptabb politikus egész Európában, és a magyar kormány maffiamódszereket használva gyűr maga alá komplett szektorokat. A bajor keresztényszocialista Monika Hohlmeier a nyomásgyakorlásra és diszkriminációra panaszkodó külföldi cégeket emlegette, a holland szocialista Lara Wolters pedig arról számolt be, mekkora különbséget lát a tárgyalások haladásáról szóló és a magyar kormány kompromisszumkészségét dicsérő hírek, valamint a tényfeltáró delegációt fogadó valóság között.

 

Az uniós pénzekre pedig nagyobb szükség lenne, mint valaha. Az Európai Bizottság szerdán nyilvánosságra hozta éves országspecifikus ajánlásait. Valdis Dombrovskis ügyvezető alelnök az EUrológus tudósítása szerint az erről szóló sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a kihívások ellenére nagyon jó formában van az európai gazdaság. Ez nagy mértékben összefügg a helyreállítási alapból a tagállamok számára folyósított összeggel. Tekintettel arra, hogy ebből Magyarország még egyetlen eurocentet sem kapott, nálunk kifejezetten aggasztó a gazdasági helyzet:

 

”Magyarországon jelenleg egyensúlyhiány tapasztalható az államháztartásban. A kockázatok lefelé billennek, és a jövőben túlzott mértékű egyensúlyhiány alakulhat ki, ha nem tesznek sürgős szakpolitikai intézkedéseket”.

 

A Bizottság négy konkrét javaslatot fogalmazott meg Magyarország számára:

 

1, Az érvényben lévő energiatámogatási intézkedéseket 2023 végéig meg kell szüntetnie Magyarországnak az államháztartási hiány csökkentése érdekében. (Lantos miniszter nemrégiben ígérte meg, hogy idén egész évben, így télen is marad a rezsicsökkentés.)

2, Sürgősen teljesíteni kell a bírói függetlenség erősítésével és az Unió pénzügyi érdekeinek védelmével kapcsolatosam megkövetelt mérföldköveket. (Ettől függ, megkapjuk-e a befagyasztott uniós pénzeket.)

3, Javítani kell a szociális segélyrendszert, ideértve a munkanélküli ellátásokat. (Például fel kell emelni az álláskeresési járadék folyosításának idejét.)

4, Végül a Bizottság azt is ajánlja a magyar kormánynak, hogy csökkentse a fosszilis tüzelőanyagoktól való általános függőségeta megújuló energiaforrások, köztük a szélenergia, a geotermikus és a fenntartható biometán elterjedésének felgyorsításával. (Az ezzel kapcsolatos kormányzati politikát ezidáig leginkább a hozzá nem értés, és a következetesség teljes hiánya jellemezte, lásd a napelemekkel kapcsolatos egymásnak ellentmondó döntések sorozatát.)

 

Az ajánlások elfogadása ugyan nem kötelező, de a Magyarországgal szembeni jogállamisági eljárásban az Európai Bizottságnak megvolt a lehetősége arra, hogy kötelezőként tekintsen azokra, és élt is ezzel a lehetőséggel. Ujhelyi István EP-képviselő az EUrológusnak eljuttatott közleményében arra emlékeztetett, hogy a tavalyi országspecifikus ajánlásokban előírták többek között az iskolarendszer hatékonyságának növelését, a tanárhiány elleni fellépést, a pedagógusok bérének rendezését is.

 

„Ezekből a Fidesz semmit nem valósított meg, sőt, a fizetésemelés kapcsán hazug mód Brüsszelre mutogatnak, egyszerű pitiáner bosszúból pedig a státusztörvénnyel épp most próbálják az utolsó szabadságjogokat is elvenni a tanároktól”.