Sajt 114, kenyér 102, krumpli 93 százalék – vágtatunk az inflációs katasztrófa felé: a megélhetési válság már bejött a kertkapun

Privátbankár próbavásárló csapata több mint tizenöt éve havi rendszerességgel végez felmérést a haza élelmiszerárak körében. Eddig még soha nem fordult elő, hogy 30 ezer forint fölé menjen a családi nagybevásárlás átlagos ára, most ez is bekövetkezett.
Augusztus 2-án járták végig három hazai hipermarket-lánc – az Auchan, az Interspar és a Tesco – egy-egy egységét. Most is azt vizsgálták, hogyan változott a családi nagybevásárlás ára, mennyivel kell többet fizetnünk egy harminc termékből álló minta-élelmiszerkosárért.
A három áruházban az átlagos havi áremelkedés 0,6 százalékos volt, az egyhavi 171 forintos emelkedés éppen elegendő volt ahhoz, hogy a Privátbankár Árkosár ellenértéke – ha csak egy hajszállal is, de – átlépje a 30 ezer forintos lélektani határt, így összességében átlagosan 30 ezer 34 forintba került a családi nagybevásárlás augusztusban a hazai hipermarketekben.
Ilyen magas értéket most először mértek a próbavásárlás történetében, hiszen a júliusi méréskor ez az érték 29 ezer 863 forint volt.
Ezekért az árucikkekért alig fél évvel ezelőtt, tavaly decemberben pedig átlagosan „csak” 24 ezer 482 forintot kellett fizetni. Még ennél is megdöbbentőbb a kép, ha azt nézzük, egy évvel ezelőtt, 2021 augusztusában még 23 ezer forint is elég volt ugyanerre a harminc termékre.
Egy év elteltével most 7 ezer 132 forinttal többet kell fizetnünk mindezekért a kasszánál.
Az éves áremelkedés mértéke így 31,1 százalékos lett.
A kormány intézkedéseivel a holló szájából is kiénekelte már a sajtot
A legdurvább áremelkedést most is a sajtnál mérték: 114 százalékkal ugrott meg az ára egy év alatt. A kenyér ára is megduplázódott, 102 százalékkal emelkedett tavaly augusztushoz képest.
Az áremelkedések képzeletbeli dobogójára a krumpli került még fel 93 százalékos áremelkedéssel, a margarin viszont éppen csak lecsúszott róla, de az ára még így is 92 százalékot emelkedett.
A megvásárolt harminc árucikk több mint fele 30 százalékot meghaladó mértékben drágult egyetlen év alatt.
A legnagyobb mértékben dráguló élelmiszerek augusztusban
(árváltozás egy év alatt, százalék)
- Sajt 114
- Kenyér 102
- Krumpli 93
- Margarin 92
- UHT tej (árstopon kívül)78
- Tejföl 72
- Tea 56
- Kávé 51
- Jeges tea 51
- Tészta 50
- Tojás 46
- Chips 37
- Cola 36
- Joghurt 36
- Túródesszert 34
- Rizs 34
Forrás: Privátbankár Árkosár
A hatósági árstop már szemfényvesztések is kevés
Úgy tűnik az infláció mérséklésére a hatósági árstop teljesen alkalmatlan, sőt, akár még újabb inflációt is gerjeszthet: miközben az érintett néhány terméket továbbra is a rendelkezésnek megfelelően a tavaly októberi árszinten tartják az áruházak, az azokon keletkezett veszteségeket szétterítik a teljes kínálat többi árucikkén.
A problémákat tovább súlyosbítja a nemrégiben bevezetett extraprofit adó, az így kiesett hasznot is a vásárlókon igyekeznek bevasalni az üzletek.
A portfolio.hu-nak névtelenül nyilatkozó kereskedelmi dolgozók szerint a különadó kivetése után naponta többszáz terméket áraztak át az üzletekben, ezért is lett a boltokban az elmúlt hónapokban ilyen drasztikus mértékű áremelkedés és többek között ezért van az európai uniós átlagnál jóval magasabb infláció Magyarországon.

A nemzeti bank sem jósol egyelőre derűsebb jövőt
A mnb.hu helyzetértékelése szerint az infláció alakulásában meghatározó az élelmiszerárak emelkedése, ez folytatódni fog a következő hónapokban is. Az augusztus elején publikált júliusi éves ráta így 13-14 százalékos lehet.
Virág Barnabás, a jegybank alelnöke szerint a következő évben mindezt tetézi, hogy a kormány elengedte a korábbi rezsicsökkentési rendszert, ami összességében az energiaárak jelentős emelkedését eredményezi.
Az első, nyers becslés alapján 3 százalékpont lehet a rezsiárak változásának inflációs hatása, ez augusztusban már látszani fog és a hatásával egy évig számol az MNB.
Így az év végére akár a 20 százalékot is megközelítheti vagy el is érheti a hazai infláció.