Döntő mértékben megalapozottnak tartotta, így legnagyobb részt elfogadta az elsőfokú ítéletet ma kihirdetett ítéletében a Szegedi Ítélőtábla.

Mint Benedek Tibor, tanácselnök bíró az ítélet indoklásában elmondta, nem fogadta el sem az ügyészség súlyosbításra, sem a védelem enyhítésre és felmentésre vonatkozó indítványait. 

A szerdán 10 órai ítélethozatalon kizárólag az elsőrendű vádlott, V. Rezső jelent meg a vádlottak közül, és hallgatta végig az ítélet kihirdetését és annak indokolását. A Szegedi Ítélőtábla osztotta az elsőfokon eljáró bíróság ténymegállapításait, egyben teljesen felderítettnek nevezte az ügyet. A Szegedi Ítélőtábla ezért nem tartotta szükségesnek újabb bizonyítási eljárások lefolytatását.

A most meghozott ítélet indoklásban elhangzott, hogy alapos bizonyítási eljárást folytatott le a Szegedi Törvényszék, amely három és fél éven át tárgyalta az ügyet, amely vizsgálatba egyszerre vont be számítástechnikai szakértők mellett, írásszakértőt, könyvvizsgálót és pszichiátert.

A Benedek Tibor kihirdette ítéletben elhangzott, hogy a védelem teljes mértékben igyekezett kétségbe vonni a kirendelt számítástechnikusok hozzáértését, de ezt a Szegedi Ítélőtábla nem fogadta el, ahogyan elutasították ezt a fajta védekezést már az elsőfokú ítéletben is. 

A szerdán meghozott jogerős ítélet szerint tisztázatlan maradt a vadasparki játszótérre telepíteni kívánt interaktivitást biztosító Flamingónak keresztelt szoftver eredete, amit bizonyít az is, hogy ennek nincs meg a forráskódja. Az ügyben eljáró szakértők – ahogyan ez már többször megírtuk – ennek értékét 14-15 millió forintra becsülték, szemben a védelem állításával, amely szerint ennek piaci értéke többmilliárd forint is lehet. Az ügy megítélésének egyik kulcsa éppen a szoftver értéke körül kialakult vita volt.

Ahogyan korábban megírtuk: a vádhatóság szerint 185 millió forintos, uniós forrásból érkező összegből kellett volna megvalósítani a vadasparki játszótér megépítését és a hozzátartozó interaktív tájékoztatót, és ezzel szemben az eddig lefolytatott eljárásból és az elsőfokú ítéletből és annak indoklásából az derül ki, hogy ezekre a célokra legfeljebb 30 millió forintot fordítottak. Vagyis jelentősen túláraztak a projektet és a vád szerint a két összeg közötti különbözetet valós gazdasági tevékenység nélkül számlázással „papírozták le”.

Az elsőfokú ítéletet követően ezt a tényállást elfogadta a Szegedi Ítélőtábla is, amely kimondta, hogy valótlan tartalmú szerződésekkel és valótlan tartalmú számlákkal igyekeztek az érintettek a szabályosság látszatát adni az ügynek. Az ügyben szereplő, a másodrendű vádlotthoz köthető cégnek soha nem volt meg a tőkeereje a pályázat lebonyolításához. A projekt végösszege 230 millió forint lett volna. A korábban jelzett 185 millió forint az az uniós forrás volt, ami vissza nem térítendő támogatásként szerepelt a pályázatban. Különböző banki műveletek keltették azt a látszatot, hogy rendelkeznek a pályázat megvalósításához szükséges saját tőkével – hangzott el az ítélet indoklásában. 

A szerdán meghozott ítélet szerint a vádlottak egyszerre okoztak vagyoni hátrányt a Magyar Államnak és az Európai Uniónak, így felmentésükre nem kerülhetett sor. A szerdán kihirdetett ítélet szerint az elsőrendű vádlottra 600 ezer, a másodrendűre 400 ezer forint pénzbüntetést is kiszabott a törvényszék, a másodrendű vádlottal szemben pedig 5 millió forint vagyonelkobzást rendelt el. A vádlottakat öt évre eltiltották a gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól.

Mivel a három immár jogerősen elítélt az elmúlt években hosszabb időt töltött letartoztatásban, valamint lakhelyelhagyási tilalmat is elrendeltek velük szemben, ezért a kiszabott börtönbüntetésbe ezeket az időtartalmakat beleszámolják, és ezek lényegesen csökkentik a büntetési tételeket. Az elítélteknek börtönbe kell vonulniuk.