Utolsó csatlósok – Cservenák Zoltán jegyzete

Cservenák Zoltán

2022. október 02. 08:35

Utolsó csatlósok – Cservenák Zoltán jegyzete

Megint az utolsó csatlósok vagyunk. Mondhatnánk, hogy a magyar külügyminiszter a józan középen állás miatt találkozott az orosszal az ENSZ New York-i közgyűlésén, de nincs szó józanságról. Nézzék meg, a tárgyalóteremben Putyin képe lóg a falon, elkészültek a fotók, videók – biodíszletnek kellett a magyar delegáció. Lavrovék otthon mutogathatják, lám, akad még velünk szóba álló uniós ország, nem szigeteltük el magunkat. 

 

Nekünk, magyaroknak az egészből nincs semmi hasznunk, csak kárunk. Az orosz gáz Magyarországnak is drága. Szijjártóék csak azért is „tárgyaltak”, hiába kérte az Unió, hogy egyik tagország se tegye, hiszen a háborús bűnök sorát elkövető oroszoknak nem az uniós külügyminiszterekkel kell békét kötniük. Szergej Lavrov legutóbb az ENSZ-ben közel másfél órás késést követően mondta el a beszédét, majd kisétált a teremből, esélyt sem adva a párbeszédnek. A kamubékegalambbá változó Szijjártóék azt mondják, a békéhez párbeszéd kell. Ez igaz. Ezek szerint Szijjártó Péter az orosz–ukrán béke érdekében megpróbált Szergej Lavrovék lelkére hatni New Yorkban? Ugyan, ezt senki nem hiszi el. Mit mondott orosz kollégájának? 

  • Azt, hogy Putyinék sérelmeire nem megoldás lerohanni egy szuverén országot, gyerekeket, nőket és időseket legyilkolni? 
  • Esetleg azt mondta, hogy talán mégsem kellene kamunépszavazással, orosz fegyverek árnyékában elcsatolni területeket Ukrajnától? 
  • Netán azt, hogy a béketárgyalások megkezdéséhez legalább a 2014-es határok mögé vonuljanak vissza?

Kizártnak tartom, hogy ezek a javaslatok elhangoztak volna a Vlagyimir Putyin portréjával díszített teremben.

 

Diplomáciai és politikai színház az egész. 

 

Mindez szinkronban van a honi politikai színházzal, aminek legújabb darabja a milliárdokba kerülő „nemzeti konzultáció” az uniós szankciókról. Találós kérdés: a hét uniós szankciós csomagból mennyit szavazott meg Orbán Viktor az Unióban? Igen, hatot. Melyik oroszországi nyersanyagra nem vonatkozik uniós szankció? Igen, a gázra. A kőolajra is csak 2023. január 1-jétől. 

 

Orosz Barátság-érdemrend ide, Lavrovval és Putyinnal smúzolás oda, nem igaz, hogy a piaci ár ötödéért kapjuk az orosz gázt, akármit is állított Putyin, és akárhogyan is bólogatott a háború előtt erre a teljes Orbán-rendszer a hosszú távú gázszerződést reklámozva. 

 

Nem igaz, hogy Európa megfagy majd, és az sem igaz, hogy az oroszoknak nem fájnak a szankciók. Az orosz gazdaság 11 százalékot zsugorodhat idén, Európában 40 százalékról 9-re esett az orosz gáz részesedése a teljes felhasználásból. Európa leszokik az orosz gázról, leszokik a kitettségről, a zsarolhatóságról, még akkor is, ha ennek ára van. 

 

Magyarok milliói is leszoktak a demokráciáról, ki pénzért, ki rajongásért, ki vélt vagy valós sérelmek állítólagos gyógyításáért cserébe.

 

Oroszország végleg egy zavarodott keleti hadúr diktatúrájává vált. Elveszítették szavahihetőségüket, lassan elveszítik fizetőképes európai vásárlóikat. Mindezt egyetlen ember elmeháborodottsága, tájékozatlansága, komplexusai és birodalmi törekvései miatt.  

 

Ne felejtsük el, Putyinék villámháborúra készültek Ukrajnában. Azt tervezték, hogy néhány nap alatt bevonulnak Kijevbe, ahol éljenező ukránok segítségével leváltják a „népnyúzó”, nyugatbarát, szerintük „náci” kormányt, és elzavarják Volodimir Zelenszkij elnököt is, majd „tisztességes” – értsd: oroszbarát –, ukrán vezetőt ültetnek a helyére, akinek meg sem fordul a fejében az európai uniós és a NATO-tagság. 

 

Most ott tartunk, hogy Krím után Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon – Ukrajna ötödének – annektálása, kisstílű ellopása, lehet a különleges hadműveletnek csúfolt véres háború „eredménye”. Ehhez is asszisztál az Orbán-kormány, amikor annak fő diplomatája Lavrovval találkozik. 

 

Ezért is vagyunk megint az utolsó csatlósok.

 

Címlapon

mutasd mind