Ursula von Der Leyen: Az uniós szerződésekben rögzített energiaszolidaritás az egyetlen módja annak, hogy megvédjük a magyar állampolgárokat

Az Európai Bizottság elnöke szerint az olyan egyoldalú intézkedések, mint például az Orbán-kormány által kihirdetett energia veszélyhelyzet, illetve a benne szereplő fosszilis energiahordozókra is tervezett exporttilalom inkább súlyosbítják a helyzetet, mintsem hozzájárulnának a problémák megoldásához. Von der Leyen bízik abban, hogy a magyar kormány is belátja: az európai szolidaritás az egyetlen módja az Oroszország felől érkező energetikai zsarolással szembeni fellépésnek.
Kékes Viktória

2022. július 28. 14:05

Ursula von Der Leyen: Az uniós szerződésekben rögzített energiaszolidaritás az egyetlen módja annak, hogy megvédjük a magyar állampolgárokat

Rendkívüli ülésükön az Európai Unió energiaügyi miniszterei elfogadták azt a 15 százalékos gázfogyasztás-csökkentés tervéről szóló javaslatot, ami ellen egyetlen ország szavazott: Magyarország. 

 

Az elfogadott javaslat szerint az uniós tagállamok 2022. augusztus 1. és 2023. március 31. között az elmúlt öt év azonos időszakára számolt átlagfogyasztáshoz képest csökkentik 15 százalékkal az idei gázfelhasználásukat. Ha gázhiány alakulna ki, akkor a javaslat szerint uniós szintű riasztást lehetne kiadni, mely értelmében kötelező megtakarítási célokat írnának elő a tagállamoknak. Ez alól azonban kivételt kaphatnak egyes tagállamok. 

 

A Portfolionak adott exkluzív interjúban az Európai Bizottság elnöke most azt mondta, „határozottan üdvözli”, hogy az EU rekordidő alatt megállapodott egy ambiciózus közös gázmegtakarítási tervről. Szerinte ez egy döntő lépés ahhoz, hogy szembenézzünk azzal a putyini fenyegetéssel, hogy a gázszállítások teljesen leállhatnak. 

 

„Ezzel a megállapodással képesek leszünk arra is, hogy minden tagállam számára biztonsági hálót nyújtsunk, és így teljes mértékben megvalósítsuk az uniós szerződésekben rögzített energiaszolidaritás elvét”.

 

Von der Leyen szerint a megállapodás azt bizonyítja, hogy széles körű egyetértés van a tagállamok között arról, hogy a szolidaritás elengedhetetlen, ha harcolni akarunk az Oroszország felől érkező energetikai zsarolással szemben.

 

„Mindenki érti, hogy gazdaságaink olyan szorosan össze vannak kapcsolva, hogy ha az egyik uniós országban következne be ellátási zavar, akkor az az uniós gazdaságunk egészére nézve is káros következménnyel járna. (…) Ez az EU hajtóereje: végső soron minden válsághelyzetben az egymással való szolidaritásból közösen profitálunk. Erősebbek vagyunk, mint a 27 tagállam egyszerű összege. A szolidaritás pedig soha nem egyirányú út”.

 

A Bizottság elnöke úgy látja a magyar kormány olyan egyoldalú lépései, mint például az energia veszélyhelyzet, illetve a benne szereplő fosszilis energiahordozókra is tervezett exporttilalom inkább súlyosbítják a helyzetet, mintsem hozzájárulnának a problémák megoldásához. Elmondása szerint kapcsolatban állnak a magyar hatóságokkal annak érdekében, hogy „jobban megértsük a vészhelyzeti tervüket és annak a szomszédos tagállamokra gyakorolt hatásait”.

 

Azzal kapcsolatban, hogy augusztustól módosítja a kormány a rezsicsökkentés szabályait, Von der Leyen azt mondta, hogy meg kell találni a megfelelő egyensúlyt az alacsony jövedelmű fogyasztók és a kiszolgáltatott vállalkozások célzott támogatása között, amelyeknek nincs mozgásterük, ugyanakkor a magas árból adódó jelzés látható általános keresletcsökkenéshez vezet. 

 

„A kereslet csökkentésére irányuló intézkedésekkel pedig erős jelzést küldenek a piacoknak is. Ennek máris nyugtató hatással kell lennie az árakra”.

 

Ami az ipart illeti, iránymutatást adtak a tagállamoknak arra, hogy hogyan érjék el a 15%-os célt az ipari ágazatban úgy, hogy közben biztosítjuk a társadalom és az értékláncok zavartalan működését. A tagállamok például aukciós vagy pályázati rendszereket hozhatnának létre arra, hogy az ipari szereplőket ösztönözzék az energiafogyasztásuk csökkentésére.

 

Az Európai Bizottság elnöke igen diplomatikus válaszokat adott a főként energiapiaci témákra vonatkozó kérdésekre, de senkinek ne legyen kétsége afelől, mit gondolnak a magyar kormányról Európában. Ma vált bizonyossá, hogy - Varga Judit és Navracsics Tibor állításával ellentétben - egy fikarcnyit sem került közelebb Orbán Viktor ahhoz, hogy egyetlen eurócentnyi uniós támogatást is kapjon a helyreállítási alapból. A Bizottság ugyanis továbbra is elégedetlen a magyar kormány eddigi lépéseivel, és további intézkedéseket követel a főként a jogállamiság és a korrupcióval kapcsolatban megfogalmazott aggályaira. Erre 30 nap áll rendelkezésükre.

Címlapon

mutasd mind