– Nemcsak a színház, de a szimfonikusok igazgatóválasztása is leegyszerűsödött a végére. A társulat szavazásán kevés szavazattal, de ön nyert Hamar Zsolttal szemben, erre riválisa visszalépett. Mi ebből a tanulság a továbbiakra nézve?

– Természetes, hogy a társulat tagjai megosztottak, a másik pályázó is kiváló karmester, többször szerepelt nálunk, érdekes és komoly tervekkel állt elő, nyilván számos kollégánknak tűnhetett ez kedvező jövőképnek. A másik része a dolognak, hogy nagyon régóta vagyok a zenekarnál, közel negyedszázada, ez nyilván erodálja is az embert. Én vagyok az, aki nem tud nekik elég fizetést adni, jó sokat dolgoztatom őket, ezért érthető, ha újdonságra vágynak, mást is ki akartak próbálni.

– Lehet a versenytárs pályázatából tanulni?

– Természetesen van tanulság, de ez nem a pályázati eljárás során alakult ki, hanem korábbi szándékom, hogy régóta hivatalban lévő vezetőként újításokról is gondolkozzam, és meg is teszem. A legfontosabb újdonsága a következő mandátumomnak, hogy a zenekarhoz nagyon tehetséges, fiatal és energikus vezető karmestert szerződtetek Dubóczky Gergely személyében. A szakmai munka jelentős részéért felel majd, ez egyfajta megújulást jelent, a következő évad előkészítésében már részt fog venni.

– Miért éppen ő?

– Mert ő a legalkalmasabb. Fiatal és energikus, ugyanakkor nem kezdő, hanem tapasztalt. Fontosnak tartom, hogy már az ország két legjobb zenekarával is dolgozott, a Budapesti Fesztiválzenekarral és a Nemzeti Filharmonikusokkal. Asszisztense volt Fischer Ivánnak és Kocsis Zoltánnak is.

– Januárban a KÓTA, a kórusszövetség díjjal ismerte el a munkáját Mecénás kategóriában. Ez mit jelent az ön számára?

– Szegeden a legismertebb talán az országban, hogy a muzsikus pályámat kórusvezetőként kezdtem. Egyetemistaként alapítottam meg a Canticum Kamarakórust, ami sikereket és ismertséget ért el. A munkám ugyan a zenekarokhoz, az operához és a szimfonikus műfajhoz köt, az énekkarokkal is megmaradt a kapcsolatom. A Vaszy Viktor Kórust, ami az ország egyetlen oratóriumkórusa, harmincöt éve vezetem, illetve a szegedi amatőr kórusokkal is élő kapcsolatban állok. Negyedszázadon át elnöke voltam a Városi Kórusgyesületnek. Utóbbinak szól az elismerés, bár hozzáteszem, zenekar- vagy színházigazgatóként is segítő szerepet vállaltam a kórusok világában, a fellépésre alkalmas helyszínek felelős gazdájaként támogattam az amatőr kórusok kiemelt eseményeit.

– Lépjünk vissza a szimfonikusokhoz! Mivel telt a bezárás két hónapja januárban és februárban?

– Tizenöt fellépésünk volt, ebből kétszer a Müpában a Szegedi Kortárs Balett-tel a Concerto balettesttel, de jártunk Sepsiszentgyörgyön, játszottunk két operettgálán, és tíz ifjúsági koncertet vittünk az iskolákba.

– Hogyan pótolják az elmaradt koncertjeiket?

– A leállás két hónapjában elmaradt koncertjeinket elsősorban júniusban tudjuk pótolni, hiszen a helyszínük, a Szegedi Nemzeti Színház előadásai is feltorlódtak, így a helyzetre csak az évad meghosszabbításával tudunk reagálni. A Korzó Zeneházban tartott matinékat is csak júniusban tudjuk pótolni. Túl a musicalbemutatón hátravan még a színházban operabemutatónk, valamint koncertjeink a dómban.

– Bónuszkoncerteket is meghirdettek. Ezek ráadások a bérleteseknek?

– Hagyomány már, hogy a Fricsay- és a Vaszy-bérlet hat-hat színházi előadása után más helyszínen egy hetedik, egyházi koncertet is kapcsolunk a bérletekhez húsvét tájékán, a dómban. Idén ez Haydn Teremtés oratóriuma lesz.

– Önökkel kezdődik a Szegedi Szabadtéri Játékok programsorozata, hiszen önök adják ott is az ajándékkoncertet július 1-jén.

– Valóban szinte egybeér a hangversenyévad és a nyári szezon. Június 27-én adjuk az utolsó bérletes koncertünket a színházban, július 1-jén pedig az ajándékkoncertet a Dóm téren.

– Mit fogunk hallani önöktől?

– Ez hagyományosan meglepetésprogram.

– És végül az örökzöld kérdés: mikor lesz Szegeden hangversenyterem? Az egyetem jelenleg felújítja a konzervatóriumot a Tisza Lajos körúton. Lesz benne alkalmas terem?

– Sajnos nem. A betervezett kamarazenekari termet is kivették a végső változatból.