Új törvény a pedagóguspályán: a fizikus elvész és átalakul

Sokkal kevesebben vannak a pályakezdők, mint ahányan nyugdíjba mennek és készülnek. A helyzet nem most lett súlyos, de mára szinte tarthatatlanná vált. Mi vezetett ide, és mi lehet a megoldás? Erről kérdeztük a fizikatanárt és a fizikaprofesszort.
Bod Péter

2022. május 18. 14:56

Új törvény a pedagóguspályán: a
fizikus elvész és átalakul

– Évtizedes gond a fizika- és kémiatanárok utánpótlása, a problémára későn reagált az oktatáspolitika – mondta el a Szeged.hu-nak Vargáné Mitták Mónika, a szegedi Deák Ferenc Gimnázium kémia-fizika szakos tanára. Összetett kérdés, miért végez a hazai egyetemek természettudományi karain kevés fizika szakos tanár, de mindenképpen idetartozik, hogy szigorú követelmények miatt nehéz megszerezni az államvizsgát.

 

Nem elhanyagolható tény, hogy piacképes tudással rendelkeznek a fizika szakon végzők, így számunkra nagy a csábítás, hogy a versenyszférában helyezkedjenek el – sorolja a részleteket a tanárnő, aki annak idején nem úgy vágott neki az egyetemnek, hogy középiskolai tanár lesz, de aztán megszerette a pedagógusi pályát.

 

– Voltak és vannak próbálkozások, hogy vonzóvá tegyék a középiskolai természettudományi tantárgyak oktatását, de ezek kevéssé sikeresek – hallhattuk. A gimnáziumi oktatásban gond az is, hogy a fizika és a kémia heti óraszáma is csökken, de a tananyag nagysága változatlan. És ezek a tantárgyak a matematikával együtt mumusnak számítanak. A diákok azt érzik, hogy nehezek a tantárgyak, és az alacsony óraszám miatt nincs idő a gyakorlásra. Ez sem teszi vonzóvá sem a fizikát, sem a kémiát, nem csoda, hogy még kevesebben jelentkeznek ezekre az egyetemi szakokra.

 

És ha be is jutottak az érettségizők, akkor sem garancia, hogy el is végzik ezeket a szakokat: Vargáné Mitták Mónika szerint az is a gondokat tetézi, hogy az egyetemek természettudományi tanárai szakain nagy a lemorzsolódás.

 

– A tanárok előtt ma nincs jövőkép. A bértáblából látható, hogy mekkora előrelépés várható az évek előrehaladtával. Az alacsony fizetések nem tartják a pályán azokat, akik olyan tudással rendelkeznek, amely a versenyszférában is hasznosítható – vélekedik a tanárnő. Az alacsony tanárfizetés tudatában a szülők is azt tanácsolják gyerekeiknek, ne válasszák a tanárpályát, így pedig képtelenség úrrá lenni a tanárhiány jelentette gondokon.

 

– Gyökeresen át kell gondolni a tanári pályát, vonzóvá kell tenni, és ettől nem vonatkoztatható el, hogy emelni kell a béreken. Ha fontosnak tartják a pedagógus munkáját, akkor fizessék meg – érvelt Vargáné Mitták Mónika.

 

Szabó Gábor: két tűz között a fizika oktatása az egyetemeken

A fizika szakra beérkezők alapképzettsége romlott, a tudásszintjük rohamosan csökkent az elmúlt évtizedekben – válaszolta érdeklődésünkre Szabó Gábor fizikus, professzor, az egyetem korábbi rektora. Úgy látja, hogy napjainkban az egyetemi fizika oktatás két tűz közé került. A diákok tudásszintjének csökkenése ellenére a nekik átadott ismeretek mértékét növelni kellene. A kérdés az: hogyan.

 

– Azt kell átgondolni: hogyan lehet fizikai vagy tágabb értelemben természettudományos tudást adni a diákoknak a középiskolában – fogalmazott a professzor. Ezzel összefüggésben további kérdés, hogy képes-e a középiskola természettudományos gondolkodásmódot közvetíteni a diákok felé. Szabó Gábor szerint nagyon sok mindennek kellene megváltozni ahhoz, hogy ne legyen hiány fizikatanárokból. Ő maga is úgy látja, hogy az egyetemi diploma megszerzése komoly feladat, és ezzel párhuzamosan valóban érvényesül a versenyszféra elszívó hatása.

 

Arra a felvetésünkre, hogy az alacsony bérezés is egyik alapvető oka a tanár, ezen belül a fizikatanárok hiányának, úgy válaszolt, hogy nehéz volna úgy vélekedni, hogy nem kellene emelni az ágazatban a béreket. Ám ehhez hozzátette, hogy a bérelemelés járjon együtt teljesítmény-elvárással is.

 

Szabó Gábor visszakérdezett: a tanár társadalmi tekintélye mennyiben függ össze a fizetésével. Szerintünk nagyon, ő ellenben úgy érvelt, hogy az oktatási területen sokat hivatkozott Finnországban és mellette Izraelben kifejezetten magas a tanárok társadalmi presztízse, noha jövedelmük nem extrém magas.

 

A kettő között, vagyis a társadalmi tekintély és a fizetés nagysága között szerinte nincs szoros korreláció. Persze az is igaz, hogy a tanári bérekben egy bizonyos szint alá nem lehet menni. Vagyis idehaza valamit kezdeni kell a pedagógusok fizetésével – tette hozzá.

 

Szabó Gábor is azon a véleményen van, hogy emelt szintű érettségi hiányában a középiskolások nem jutnak hozzá az egyetemi képzésüket megalapozó tudáshoz, legyen szó fizikáról vagy matematikáról.

Megosztottuk vele azt az értesülésünket, hogy már egyes szegedi gimnáziumokban is fizika szakos egyetemisták tanítják a fizikát, amire úgy válaszolt, hogy ez még mindig jobb, mintha az irodalom- vagy az énektanár oktatná.

 

A fizikatanítás problémáiról úgy vélekedett, ez már a természettudományos gondolkodás halálát vetíti előre. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a fizikaoktatás hiányosságai a középiskolában erőteljesen kihatnak a kémiára és a biológiára, mert ezek egy része a fizikai ismeretek nélkül nem érthető meg.

Címlapon

mutasd mind