Új NATO-harccsoportok érkeznek Magyarországra is

Brüsszelben jelentette be Jens Stoltenberg főtitkár. Szerda esti összefoglaló az orosz–ukrán háborúról.
Garai Szakács László

2022. március 23. 21:41

Új NATO-harccsoportok érkeznek
Magyarországra is

Románia jódtablettákat készített elő a lakosságnak „nukleáris incidens” esetére

Az Agerpres román hírügynökség által idézett Alexandru Rafila egészségügyi miniszter szerint a jászvásári Antibiotice gyógyszergyár már húszmillió kálium-jodid tablettát juttatott el a megyei közegészségügyi igazgatóságokhoz, és további tízmilliót szállít le a hét folyamán. A miniszter hangsúlyozta: a jódtablettákat szigorúan csak hatósági javaslatra szabad bevenni: megelőzésszerű alkalmazásuknak semmi értelme, sőt, kifejezetten veszélyes, mert pajzsmirigybetegséget okozhat. Azt ígérte: a tabletták felhasználásáról és megfelelő tárolásáról tájékoztató anyagokat fognak szétosztani.

 

– Ezeket a tablettákat semmiképpen sem szabad bevenniük az embereknek, se gyermeküknek beadni, csak kifejezett hatósági javaslatra, meghatározott időpontban, nukleáris incidens esetén – nyomatékosította Rafila.

 

Romániában március elején rendelt jódtablettákat az egészségügyi minisztérium a jászvásári gyógyszergyártól, miután – az ukrajnai atomerőművek körüli harcok hírére és az atomfegyverek esetleges bevetésére utaló moszkvai nyilatkozatok hatására – az emberek pánikszerűen felvásárolták a gyógyszertárak jódtabletta-készleteit. A tárca akkor azt közölte, hogy a hatóságok szükség esetén a legrövidebb időn belül kiosztják a lakosságnak a jódkészítményeket, csakhogy kiderült, hogy az állami tartalékalapban sincs elegendő tabletta.

 

Az Antibiotice keddi közleménye szerint a harmincmillió, 65 milligrammos kálium-jodid tablettát rekordidő alatt, három műszakban, tizenhárom nap alatt gyártották le, a továbbiakban pedig más európai uniós országoktól érkezett kormányzati megrendelésekre is gyártanak jódtablettákat. A vállalat megemlíti, hogy először tizenegy éve, a fukusimai atomerőmű-baleset után gyártott jódtablettát, akkor is kormányzati megrendelésre.

 

Az EU egymilliárd euróra emelte az Ukrajnának nyújtott támogatását

Az Európai Unió Tanácsa elfogadta azt a javaslatot, amellyel az EU további 500 millió euróval (mintegy 200 milliárd forint) összesen egymilliárd euróra egészíti ki az Ukrajnának nyújtott finanszírozását. Közölték: az Európai Békekeret (EPF) keretében elfogadott segítségnyújtási intézkedés lehetővé teszi az EU-nak, hogy tovább támogassa az ukrán fegyveres erők képességeit az ország területi egységének és önállóságának védelme, valamint a polgári lakosság biztonságának szavatolása érdekében az orosz katonai agresszióval szemben.

 

Az intézkedések olyan felszerelések és eszközök – köztük egyéni védőeszközök, elsősegély nyújtására alkalmas készletek, üzemanyag, valamint katonai felszerelések – biztosítását finanszírozzák, amelyek halálos fenyegetéssel szemben nyújthatnak védelmet. A támogatási intézkedés időtartama 12 hónap.

 

Az uniós tanács közleményében leszögezte, Oroszország katonai agressziója Ukrajna ellen súlyosan sérti a nemzetközi jogot, az ENSZ Alapokmányának elveit, továbbá aláássa az európai és a globális biztonságot és stabilitást. „Oroszország és bűntársa, Fehéroroszország teljes felelősséggel tartoznak a háborúért, melynek felelőseinek felelniük kell az elkövetett bűncselekményeikért”.

 

Az Európai Unió követeli, hogy Oroszország hagyjon fel katonai akciójával, haladéktalanul és feltétel nélkül vonjon ki minden erőt és katonai felszerelést Ukrajna egész területéről, és teljes mértékben tartsa tiszteletben az ország területi egységét, önállóságát és függetlenségét Ukrajna nemzetközileg elismert határain belül – tették hozzá.

 

Berlin: szerződésszegés rubelben kérni az orosz gáz árát

Robert Habeck német szövetségi gazdasági és klímavédelmi miniszter szerdán Berlinben a Kreml által barátságtalannak minősített országokra vonatkozó új elszámolási rendszerről nyilatkozott. Kifejtette: már tavaly decemberben, Oroszország Ukrajna ellen indított „pusztító háborúja” előtt világos volt, hogy Moszkva „nem stabil partner”, ezt jelezte a németországi földgáztározók alacsony töltöttsége. A kormány időközben gondoskodott a tározók utántöltéséről, és továbbra is komoly erőfeszítésekkel igyekszik cseppfolyósított földgázt (LNG) „felhajtani a világpiacon”. Hangsúlyozta, hogy szerződésszegést jelent Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentése, miszerint a földgázszállítások ellenértékének elszámolására használt rendszert átállítják orosz rubelre.

 

Németország az európai partnereivel konzultál a megfelelő válaszról. A nemzetközi bankközi devizapiacon nincs elég rubel, ezért a szankciókkal sújtott orosz központi bankhoz kell fordulni, vagyis „Putyin közvetve arra kényszerít minket, hogy aláássuk saját szankcióinkat”. Az „úgynevezett barátságtalan államok, például az EU vagy Svájc ezt nem fogják tudni egykönnyen megemészteni” – írta Jen Südekum, hozzátéve: az orosz elnök lépése „megtorlás a nyugati szankciók ellen, amire nem sokan számítottak ebben a formában”.

 

Stoltenberg: a NATO megerősíti a szövetség keleti vonalának védelmét

A NATO új harccsoportokat telepít Bulgáriába, Magyarországra, Romániába és Szlovákiába, hogy megerősítse a szövetség keleti régiójának védelmét – közölte a NATO főtitkára Brüsszelben, a harminc államot tömörítő, brüsszeli székhelyű észak-atlanti szervezet csütörtökre tervezett rendkívüli csúcstalálkozóját megelőzően.

 

A NATO a négy új harccsoport telepítése mellett megerősíti a Lengyelországban és a balti országokban már jelen lévő erőit, ezzel nyolcra emelkedik a nemzetközi harccsoportok száma a szövetség keleti régiójának teljes hosszán, a balti régiótól a Fekete-tengerig.

 

Jens Stoltenberg elmondta, hogy a szövetség keleti felének megerősítésére a biztonsági környezet megváltozása miatt van szükség. A szárazföldi, légi és tengeri harccsoportok telepítése Oroszország ukrajnai inváziójára adott azonnali válaszintézkedést jelent. Az intézkedés megerősíti, hogy a szövetség szavatolja minden tagországának védelmét és biztonságát bármilyen fenyegetéssel szemben.

 

A főtitkár közölte: a NATO-tagországok vezetői a csúcstalálkozón megerősítik a szövetség Kijevnek nyújtott támogatását és hangsúlyozzák majd, hogy az ENSZ alapokmánya alapján Ukrajnának joga van az önvédelemhez.

 

– Eltökélt szándékunk, hogy minden tőlünk telhetőt megtegyünk Ukrajna támogatására. De felelősségünk az is, hogy a háború ne terjedjen az ukrán határon túlra, és ne váljék konfliktussá a NATO és Oroszország között. Ez még több halált és még több pusztítást okozna – fogalmazott a főtitkár, és hozzátette: a NATO támogatást nyújt Ukrajnának, de nem része a konfliktusnak.

 

Elmondta, a tagállami vezetők a csúcstalálkozón foglalkoznak majd Kína szerepével is annak fényében, hogy Peking Moszkvához csatlakozva megkérdőjelezte független nemzetek jogát arra, hogy megválasszák saját biztonsági struktúrájukat.

 

A főtitkár kérdésre válaszolva kijelentette: el kell kerülni, hogy Oroszország ukrajnai háborúja nukleáris konfliktusba torkolljon Moszkva és a Nyugat között.

 

– Oroszországnak fel kell hagynia a veszélyes és felelőtlen nukleáris retorikával. Meg kell értenie, hogy soha nem nyerhet meg egy nukleáris háborút.

 

Kijelentette: valós a veszélye annak, hogy Oroszország vegyi fegyvereket vet be Ukrajnában. A tagországi vezetők ezért várhatóan arról döntenek majd, hogy felszereléseket küldenek Kijevnek vegyi és nukleáris fegyverek elleni védekezéshez.

 

Stoltenberg közölte továbbá, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videókapcsolaton keresztül részt vesz a csütörtöki rendkívüli NATO-csúcstalálkozón.

 

Trudeau: Putyin megsértette a nemzetközi jog alapvető szabályait, ártatlan civileket gyilkol

– A törvény és az emberi élet ilyen égbekiáltó semmibevétele hatalmas fenyegetést jelent Európára és a világra nézve – hangsúlyozta Justin Trudeau kanadai miniszterelnök szerdán Brüsszelben, az Európai Parlament plenáris ülésén.

 

A kanadai miniszterelnök elmondta: „Putyin bűnös inváziót indított egy demokratikus, szuverén ország, Ukrajna ellen, mindezt olyan aggályos időkben, amelyet a koronavírus-járvány és a klímaváltozás is megnehezít. Ezekben az időkben az emberek vezetőre és megoldásokra vágynak, de kiemelkedtek az olyan cinikus populista vezetők, akik az aggályokból hasznot akarnak húzni”. Véleménye szerint az emberek jobb jövőre, és a külső destruktív erők elleni védelemre vágynak, de a rendet és a védelmet szabályozó intézményrendszereket Putyin fenyegeti.

 

Trudeau hangsúlyozta: „Putyin tévedett, amikor azt hitte, hogy meg tudja gyengíteni a NATO-t és az EU-t, mivel most sokkal egységesebbek és eltökéltebbek vagyunk, mint valaha, mert tudjuk, hogy a demokrácia fenntartásáért erőfeszítéseket kell tenni. Putyin azt gondolta, hogy demokráciáink gyengék, de rosszul hitte, mert nem érti, hogy a mi demokráciáinkat a vita ereje és a polgári részvétel teszi erőssé.”

 

A kanadai miniszterelnök elmondta, országa mindent megtesz Európa védelméért, négyezer fős NATO-erőt küldött Lettországba az orosz határra elrettentés céljából. Trudeau felszólított a katonai felszerelések további biztosítására Ukrajna számára, és még keményebb szankciók alkalmazására Oroszországgal valamint Fehéroroszországgal szemben.

 

Orosz külügyi szóvivő: Moszkva válaszolni fog Varsónak az orosz diplomaták kiutasítására

„A megfelelő módon” – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő. Lengyelország szerdán 45 orosz diplomatát minősített nemkívánatos személynek, kémkedéssel vádolva meg őket. A kiutasított személyeknek eltérő sürgősséggel, de legfeljebb öt napon belül el kell hagyniuk az országot. A távozó orosz külügyi alkalmazottak újakkal pótlását nem tervezik Varsóban.

 

Zaharova azt mondta, Varsó azért utasított ki ilyen nagyszámú diplomatát, hogy szándékosan akadályozza a Lengyelországból Oroszországba távozni szándékozó ukrajnai menekülteknek nyújtott konzuli támogatást. A szóvivő szerint a kiutasítottak száma meghaladja azokét, akik diplomata útlevéllel rendelkeznek a nagykövetségen.

 

Jevgenyij Ivanov orosz külügyminiszter-helyettes újságíróknak elmondta, Lengyelország gyakorlatilag lenullázza a kapcsolatait Oroszországgal.

 

 

Kijev környékét továbbra is ágyúzzák az orosz erők

Az ukrán fegyveres erők ostromgyűrűbe zárták Kijev megyében Irpiny, Bucsa és Hosztomel körül az orosz erőket, az orosz tüzérség viszont változatlanul folyamatosan lövi a településeket – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál a bucsai városvezetésre hivatkozva.

A bucsai tanács hozzátette hivatalos Facebook-oldalán, hogy a megyében számos falvat megszálltak az oroszok, és humanitárius katasztrófa fenyeget ezeken a településeken.

 

Az ukrán rendőrség szerdán a Telegramon arról tájékoztatott, hogy Irpinyben a Kijev megyei rendőrezred hozzálátott a város megtisztításához a szabotőröktől, de elsősorban a helyi lakosok segítése és evakuálása a fő feladatuk. Andrij Nyebitov Kijev megyei rendőrfőnök az UNIAN ukrán hírügynökség szerint közben a Facebookon azt írta, hogy az orosz tüzérség továbbra is folyamatosan lövi Irpiny lakónegyedeit. Szavai szerint a településen a lakóházak és a többemeletes épületek jelentős része megrongálódott vagy romba dőlt. Áldozatokról ugyanakkor nem hozott nyilvánosságra adatokat.

 

Az ukrán légierő keleti parancsnoksága közölte, hogy Harkiv megye fölött a légvédelem lelőtt újabb két orosz repülőgépet. A pilóták sorsa egyelőre ismeretlen.

 

Az ukrán állami vasúttársaság közlése szerint az orosz erők szerdán az a Donyeck megyei Ocseretine vasútállomását lőtték. A vasúttársaság szerint személyi sérülés nem történt.

 

A Harkiv megyével határos oroszországi belgorodi régió kormányzója mindeközben az állította a Telegramon, hogy ukrán lövedék csapódott be az orosz régióban – jelentette az Ukrajinszka Pravda. Vjacseszlav Gladkov kormányzó szavai szerint egy faluban robbant a lövedék és vannak sérültek is, de pontos adatokat nem közölt. Az ukrán hírportál hozzáfűzte, hogy az említett oroszországi régióban az Ukrajna elleni háborúban részt vevő orosz csapatok állomásoznak.

 

 

Az ukrán vezérkar legfrissebb, szerdai összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen csaknem 16 ezer orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 103 orosz repülőgépet, 125 helikoptert, öt hadihajót, 525 harckocsit és 1590 egyéb páncélost.

 

 

Zelenszkij: Franciaországnak segítenie kell véget vetni a háborúnak

Az ukrán elnök a francia forradalom jelmondatát idézve azt kérte Franciaországtól, hogy segítsen véget vetni a szabadság, egyenlőség, és testvériség elleni háborúnak Ukrajnában.

 

„Azt várjuk Franciaországtól, az önök vezető szerepétől, az önök erejétől, hogy vessen véget a szabadság, egyenlőség, és testvériség elleni háborúnak (...) hogy segítsen helyreállítani Ukrajna területi integritását” – fogalmazott az ukrán elnök a francia nemzetgyűlés és szenátus tagjaihoz videókonferencia keretében intézett beszédében.

 

„Biztos vagyok benne, hogy pontosan tudják, mi történik Ukrajnában, hogy ez miért történik, és hogy ki a felelős érte” – mondta negyedórás beszéde kezdetén Volodomir Zelenszkij. „Önökhöz, tisztességes, racionális és bátor emberekhez szólok. Hogyan állítsuk meg ezt a háborút és állítsuk helyre a békét Ukrajnában? A válaszok jelentős része az önök kezében, a mi kezünkben van. Az orosz hadsereg mindent lerombol: lakóházakat, iskolákat, kórházakat, mindent. Minden információ a rendelkezésre áll, minden tény”.

 

A mariupoli orosz bombázások rombolásait Volodomir Zelenszkij a verduni csatával állította párhuzamba: ez az első világháború egyik legfontosabb és leghosszabb csatája volt a nyugati fronton 1916-ban a francia és a német erők között. Az ukrán elnök a „közös értékeinkre, egységünkre és az eltökéltségre” hivatkozva kérte Franciaországtól, hogy „együtt lépjünk fel annak érdekében, hogy Oroszországot a béke keresésére ösztönözzük”.

 

(MTI)

Címlapon

mutasd mind