Új emléknap: április 24-én az Aranybullát ünnepeljük innentől

Ezeréves államiságunk meghatározó eseménye az Aranybulla kiadása.
Cservenák Zoltán

2022. szeptember 29. 19:19

Új emléknap: április 24-én az Aranybullát ünnepeljük innentől

Noha az eredeti példány a maga fizikai valójában vélhetően már soha nem lesz fellelhető,  

 

„az Aranybulla eszmei valóságát megtaláltuk: ott van a magyarok szabadságszeretetében, beépült nemzetünk alkotmányos önazonosságának DNS-szerkezetébe”

 

– mondta Kövér László házelnök a Parlamentben, az okirat kiadásának 800. évfordulójára rendezett programsorozat ünnepi ülésén. Kövér László bejelentette, hogy az Országgyűlés törvényben örökíti meg az Aranybulla emlékét, jelentőségét és április 24-e lesz Aranybulla napja.

Az Aranybulla függőpecsétjének két oldala

 

Az Aranybulla a magyarok szabadság és törvényesség iránti történelmi elköteleződésének bizonyítéka, egyben kiállás az ország érdekeinek elsőbbsége mellett – mondta Novák Katalin köztársasági elnök, aki felidézte: az Aranybulla az első olyan törvény, amiben az uralkodó hozzájárul jogai korlátozásához, „szerződés a királyi hatalom és az ország között”, de jelentős európai kordokumentum is, hiszen bizonyítja, hogy a magyar állam fennállása első századaiban 

 

„az élet legtöbb területén összhangban működött a keresztény Európa más országaival, sőt sokakat meg is előzött a jogfejlődés, a szabadságelvek és a politikai innovációk terén”.

 

Jogok és kötelességek, szabadság és annak határai, együtt életképesek, mert a szabadság csak a szabadságot védő határok között fejtheti ki hatását. 21. századi jogunk a magyar szabadság megélése, és 21. századi kötelességünk a magyar szabadságot oltalmazó lelki, szellemi és fizikai határok megvédése – tette hozzá Novák.

 

Sulyok: Az Aranybulla emlékeztet saját felelősségünkre

Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke előadásában kiemelte: az Aranybulla döntően határozta meg a magyar alkotmányfejlődés irányát, a nemzeti és alkotmányos identitás kiemelkedően fontos része, az egykori ellenállási jog pedig garanciális szabályrendszerré nőtte ki magát. Ma, amikor minden relativizálódik, fontos hogy megőrizzük identitásunk alapjait. Büszkék lehetünk elődeink döntéseire, az Aranybulla emlékeztet bennünket saját felelősségünkre.

 

Varga Zsolt András, a Kúria elnöke kiemelte: az Aranybulla az első magyar jogszabály, amely részletes rendelkezéseket tartalmaz a Kúriáról, történelmi alkotmányunk legfontosabb vívmányai közé tartozik.

 

Trócsányi felmondta a fideszes kommunikációs panelt

Trócsányi László, a Fidesz európai parlamenti képviselője, volt igazságügyi miniszter előadásában arra figyelmeztetett: az európai föderalista tendenciák az uniós szerződéseknek próbálják alárendelni a nemzeti alkotmányokat. Fontos a nemzeti önazonosság, az integrációs törekvések határa a nemzeti magalkotmány, melyet meg kell védeni.

 

Zsoldos Attila akadémikus, történész előadásában beszélt arról, hogy az Aranybulla egy politikai válság megoldására született, II. András király és alattvalói közti kapcsolat átfogó rendezését célozta erős garanciákkal. A középkor évszázadai során több uralkodó is megerősítette az Aranybullát, aminek ellenállási záradéka egyre inkább kifejezte azt, hogy a törvényeket megszegő uralkodóval a hűtlenség vétke nélkül lehet szembeszállni. MTI

 

(Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

Címlapon

mutasd mind