„Sötét képet fest a magyar államigazgatás és igazságszolgáltatás szereplőiről a Schadl–Völner-ügy nyomozati anyaga. A 444-hez eljutott 1700 oldalnyi dokumentumból olyan ország képe bontakozik ki, ahol pénzért cserébe el lehet intézni bármit, a hivatalos személyek pedig a saját zsebükbe pakolják a milliókat, amit mindannyiunk adójából szedtek össze.”

Ezekkel a mondatokkal kezdődik Az egyik végrehajtó mindent bevallott, a másik sírva tagadta a bűnösségét című cikk a 444-en. Az ügy eddigi legmagasabb rangú érintettje, az Igazságügyi Minisztérium volt államtitkára, egyben a Fidesz országgyűlési képviselője, Völner Pál.

Saját hitbizomány

A kulcsfigura mégis az a Schadl György, akit 2015-ben neveztek ki az Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökének, és aki a most rendelkezésre álló információk szerint saját hitbizományaként kezelte a végrehajtói szervezetet.

Az állítás azért sem lehet légből kapott, mert hosszú ideje titkosszolgálati eszközök bevetésével figyelték meg Schadl György tevékenységét, valamint a vele kapcsolatban álló Völner Pált, a posztjáról nemrégiben elmozdított államtitkárt. A 444-cikk szerint a titkos megfigyelés kiterjedt még legalább hét bírósági végrehajtóra.

Az ügyben folyó nyomozás dokumentáltságát jelzi, hogy 1700 oldalnál is több a leirata a lehallgatási jegyzőkönyveknek. Ezek mellett több adathordozót foglaltak le, ezek tartalmazzák azokat a pénzmozgásokat, amik Schadl György és az általa pozícióba segített végrehajtók között folytak.

Völner valójában aprópénzt kapott

A 444 most megjelent cikke alapján egyre pontosabb kép rajzolódik ki a Völner–Schadl-ügy működéséről. Azt eddig is tudtuk, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar tagjainak kinevezéséhez az Igazságügyi Minisztérium jóváhagyása szükséges, ahogyan azt is, hogy ezt a feladatot éveken keresztül Völner Pál látta el.

Arra azonban a most megjelent cikk világít rá, hogy a végrehajtói kar vezetője a gyanú szerint maga választotta ki a leendő végrehajtókat, akiknek kinevezését aztán az államtitkár hagyta jóvá. Völner ezért a szolgálatáért összesen 83 millió forint készpénzt vett át több részletben, évek alatt Schadl Györgytől. Ezzel szemben a Schadl a korrumpált végrehajtóktól 884 millió forintot vett át, vagyis az átvett pénznek a még a 10 százalékát sem adta át Völner Pálnak, aki a feltételezés szerint nem tudhatta, hogy Schadl viszi el a közös üzletük nyereségének több mint 90 százalékát.

Egyenlőtlen üzlet, de mindenkinek megérte

Jogos kérdés, hogy hogyan tudott a végrehajtói kar elnöke 884 millió forintot beszedni az általa álláshoz segített végrehajtóktól. A módszer egyszerű volt. Az ajánlat szerint a végrehajtóknak a néhány százezer forintos fizetését Schandl havonta 1,8-2 millió forinttal egészítette ki, viszont korántsem önzetlenül. Az ügylet részeként a végrehajtók az általuk vezetett iroda osztalékának 50-100 százalékát adták át Schadl Györgynek. A hét frissen kinevezett végrehajtó közül négy 40-80 milliót adott Schadlnak, hárman viszont 190-250 milliót. Mindezt másfél és három év közötti idő alatt – állítja a 444 a Központi Nyomozó Főügyészség irataira támaszkodva.

Ezekből a befizetésekből jött össze a már említett 884 millió forint, aminek ellentételezése ehhez mérten igen szerénynek nevezhető. A Schadlnak köszönhetően pozícióba került végrehajtók vélhetően azért fogadták el ezt „csereüzletet”, mert addigi havi jövedelmüket messze meghaladta a 2 millió forintot átlépő havi apanázs.

Azzal is tisztában voltak, hogy végrehajtói megbízásukat a kar elnökének köszönhetik, ami hét évre szól. És tudhatták, hogy megbízatásuknak egy apró, pénzbüntetést maga után vonó fegyelmi ügy is véget vethet.  

A nyomozás feltárta, hogy Schadl egy bizalmi embere, akit nevezhetünk a sofőrének is, volt megbízva a pénzek beszedésével. Egyben ő volt az a személy is, aki átadta a 1,8-2 milliós „fizetéseket” a végrehajtóknak.  

Házipénztár.xls

A 444 ennek kapcsán leírta, hogy a nyomozás során megtalálták a végrehajtói irodák bankszámláinak forgalmi adatait. Mellette lefoglalták Schadl pénzügyesének laptopját, amin „Házipénztár 2019”, „Házipénztár 2018” elnevezésű Excel-fájlok ugyanezeket a pénzmozgásokat lajstromozták.  

A hét meggyanúsított végrehajtóból öten tagadták bűnösségüket, ketten részleges vagy teljes beismerő vallomást tettek. A gyanúsítottak között volt megyei ügyész, ügyvéd és banki alkalmazott is található.

Több gyanúsított kihallgatása során elmondta, hogy „Nem gondoltam, hogy ebből baj lehet”, ami azért is érthetetlen, mert többségében jogban jártas emberekről van szó.

Az ügy jelenlegi szakaszában többen előzetes letartóztatásban vannak, Schadl György például nőnapig biztosan nem mehet haza.

Ennyit kaphatnak

Központi Nyomozó Főügyészség Schadl Györggyel szemben vesztegetés, befolyással való üzérkedés és vezető beosztású hivatalos személy által üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának vádját közölte. Ezek 5-10, 2-8 és 1-5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények.

A végrehajtókkal hivatali vesztegetés gyanúját közölte az ügyészség, ami 1-5 évig tartó szabadságvesztéssel sújtható.