Tűz címmel készített spanyol estet a Szegedi Kortárs Balett: a könnyek Andalúziájában csak pusztulást hoz a vágytól égő szenvedély
2023. március 10. 10:05
A Lorca színművéből inspirálódott és korábban már bemutatott Bernarda Alba háza Mauel de Falla A bűvös szerelem című zeneművére készült, és elsősorban a társulat táncosnőinek ad kiváló lehetőséget. Federico García Lorca utolsó alkotása, „a spanyol falvakban élő nők drámája” alcímű színdarab az egyéni boldogságot eltipró társadalmi kötöttségek bírálata.
A táncprodukciót 2018-ban mutatta be először a társulat, az előadásnak nagy sikere volt, ám akkor – elsősorban technikai okok miatt – csak hat alkalommal láthatta a közönség. Most az est részeként újra színpadra állítják. A koreográfiát újragondolta Juronics Tamás, aminek elsősorban nagyon is prózai okai voltak.
A korábbi díszlet – egy plexilapokból készült épület – összeszerelése és elbontása nagyon sok technikai problémát okozott, utaztatni pedig egyáltalán nem lehetett a produkciót.
Az újragondolás során eltűntek a színről a műanyagfalú cellák, mindössze néhány neoncső jelzi a határokat – ám emiatt az egész koreográfiát át kellett alakítani, úgy, hogy az drámaiságából semmit se veszítsen.
– A Bernarda Alba háza a vágy elfojtásáról és tiltásáról szól. Az emiatt kialakuló őrületes feszültség és frusztráció drámához vezet. Ezekről a belső konfliktusáról szól Lorca fülledt, andalúz története a mi elképzelt szellemházunkban – mondta Juronics Tamás.
A Bernarda Alba háza az egyéni boldogságot eltipró társadalmi kötöttségek bírálata. Aki meghajlik a kemény hagyományok előtt, magára vállalja az örök boldogtalanságot. Aki lázad ellene, az pedig belepusztul.
Ha vágy, akkor Bolero és Enrico Morelli
Másodikként a Bolerót láthatja a közönség, amelyet a Szegedre rendszeresen visszatérő olasz vendégkoreográfus, Enrico Morelli állított színpadra, akinek ez már a hatodik közös munkája a társulattal.
Egy húsz évvel ezelőtt végzett nemzetközi zenei felmérés szerint a Bolero hangzásvilága alkalmas leginkább arra, hogy beindítsa az emberi fantáziát.
Ravel műve egy modern tánctétel, teljesen azonos dallammal, harmóniával és ritmussal, ez utóbbit a dob jelzi szüntelenül. A változatosság egyetlen eleme a zenekari crescendo alkalmazása.
A mű ötlete Ida Rubinstein táncosnőtől származik, ő adta a megbízatást 95 évvel ezelőtt Maruice Ravelnek.
A Bolerót már bemutatásának idejétől kezdve balettváltozatban is rendszeresen előadták. A darab első koreográfusa is egy nő, Bronyiszlava Nyizsinszka, a minden idők egyik legkiválóbb férfi balett-táncosának tartott Vaclav Nyizsinszkij húga volt.
A „kiömlő vér dalára” ketten készítettek koreográfiát
A Carmen már harmadik feldolgozásban kerül idén a harmincöt éves társulat repertoárjára, ezúttal Juronics Tamás Czár Gergellyel közösen alkotott új koreográfiát a „kiömlő vér dalára”.
Georges Bizet operája a szenvedély, a vágy és a halál himnusza egy andalúz cigánylányról, aki elrabolja egy katonatiszt szívét, ráveszi, hogy áldozza fel érte családját, rangját és becsületét, majd egy torreádor kedvéért elhagyja.
Korábban, 2006-ban Carmen variációk címmel készült már egy ikerkoreográfia Bizet zeneművére Szegeden.
Az izraeli Uri Ivgi és Juronics Tamás is elkészítette már tizenhét évvel ezelőtt a maga Carmenjét. A két teljesen eltérő kultúrkörből származó ember teljesen más hangulatú és mondanivalójú koreográfiában fejezte ki ugyanazt a történetet ugyanazokkal a szereplőkkel.
Uri Ivgi koreográfiája egy koncentrációs táborban játszódott. Itt láthattuk Carment, aki nem bírja a rabságot és a szabadság eléréséhez szexuális kisugárzását, vonzerejét használja fegyverül.
Juronics Tamás koreográfiája teljesen más helyszínen és közegben játszódott. Fiatal milliomosok bulijának középpontjába állította a szenvedélyes cigánylány történetét.
A Bizet zenéjére most Juronics Tamás és Czár Gergely készített közös koreográfiát.
A Carmen-szvit egyfelvonásos balett, amelyet Alberto Alonso kubai koreográfus készített 55 éve Rogyion Scsedrin orosz zeneszerző felesége, Maja Pliszeckaja prímabalerina számára, aki korábban hiába ostromolta Dmitrij Sosztakovicsot és a balettszerzőként ismert Aram Hacsaturjánt, hogy komponáljanak számára Bizet remekéből táncdrámát, mindketten visszautasították.
Ekkor lépett színre Scsedrin, akit nem riasztott el az opera népszerűsége, sőt, épp az volt a célja, hogy „a lehető legtávolabbra kerüljön” tőle.
A Tűz című táncestet március 11-én este 7 órakor mutatják be a Kisszínházban, a következő három hétben még hét alkalommal láthatja közönség.
