Turuljáték a ferences templomnál: a röptenisz Szeged sportja maradt

2. Dr. Thékes László Emlékverseny néven rendeztek vasárnap délután turuljáték fordulót. A játék Szegedről indult, de nem tud áttörni, pedig legalább annyira lehetne a nyaralók sportja, mint a lengőteke.

Garai Szakács László

2022. június 13. 13:03

Szabó Luca

Turuljáték a ferences templomnál: a
röptenisz Szeged sportja maradt

A pálya és a szabályok is pofonegyszerűek: a játéktér 5×10 méteres sík terület, amin egy két méter magasságú háló felett egy keményfából – jellemzően tölgy, bükk, kőris, cseresznye – esztergált körecset formájú ütővel és teniszlabdával játszanak hat pontig. Női egyéniben, párosban és vegyes párosban két nyert játszmáig, férfi egyéniben három nyert szettig. Egy-egy játszmát két pont különbséggel lehet csak megnyerni.

Adogatás az egyik sarokból kell, az alapvonalon kívülről. A labda megüthető alulról vagy felülről egyaránt. A labda az ütő felületet csak egyszer érintheti, azaz duplázás nincs, a párok egymás között nem passzolhatnak és nincs ütésváltási kötelezettség sem. Mindig annak kell adogatni, aki az előző labdamenetet elvesztette, azaz adogatás nem előny mint a teniszben, hanem hátrány.

Miért nem akkor tud elterjedni? Miért nincsen legalább minden második mészáros lőrinci üdülőnek a kertjében turulpálya meg turulütők? Nem nagyon van rá válasz.

Nálunk, Szegeden viszont továbbra is művelik:

huszonnégy versenyző,
hat kategóriában,
harminc mérkőzést

játszott.

De ki volt a névadó Dr. Thékes László?

Neki köszönhető, hogy a játék fennmaradt a szocializmusban és nem merült a feledés homályába: a játék szabályait még a XX. század elején, 1903-ban ismertette és adta ki Halácsy Antal játék-, torna- és vívómester. Akkoriban népszerűsítő körútra indult az ország számos nagy városába a Magyar Torna Egylet tagjaival, de sehol máshol nem vert gyökeret az országban. 1958-ban Dr. Thékes László játék újra kiadta a játék akkorra kialakult szabályait, ekkor lett röptenisz a neve, az ideológia nem tűrte a turult. A játék virágkorát az 1960-as években élte, a munkások körében nagyon népszerű volt, a klasszikus nyári játéknak Szeged számos versenyt szervezett. Akkoriban legalább tizenöt pálya volt a döngölt ártéri homokban.