Transparency International: tovább romlott a korrupciós helyzet Magyarországon – akik nem úszták meg

A Transparency International Magyarország második alkalommal jelentette meg a magyarországi korrupció jellemzőit és gyakorlati megvalósulását ismertető Fekete Könyvet. A feldolgozott esettanulmányok azt támasztják alá, hogy Magyarországon a közhatalom gyakorlása és a korrupció összefonódik, a visszaélések pedig sokszor büntetlenül maradnak.
Kékes Viktória

2022. február 18. 20:57

Transparency International: tovább romlott a korrupciós helyzet Magyarországon – akik nem úszták meg

A Fekete Könyv II. kötete nagyon elszomorító és megdöbbentő olvasmány még azoknak is, akik az átlagnál jobban érdeklődnek a közügyek iránt.

 

Hiába vagyunk ugyanis (nagyjából) tisztában a Magyarországon tapasztalható közállapotokkal, a korrupció mértéke – pláne ilyen pontosan összegyűjtve – elkerülhetetlenül letaglózza az embert.

 

Az elmúlt napokban négy részre bontva foglaltuk össze az olvasottakat, mert meggyőződésünk, hogy erről mindenkinek tudnia kell. (Az első rész itt, a második rész itt, a harmadik rész itt található.) A negyedik, záró részben néhány olyan példát mutatunk be, amikor a korrupció nem maradt következmények nélkül. 

 

Simonka György

A Fidesz Békés megyei erős emberét milliárdos csalással vádolják. A Békés megyei 4. számú választókerület képviselőjét felbujtóként, bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással, vesztegetéssel és vesztegetés elfogadásával, valamint hamis magánokirat felhasználásával vádolják. A vádhatóság szerint Simonka Györgyék több mint 1,4 milliárd forintos kárt okoztak. Hadházy Ákos független képviselő információi szerint a csalás mértéke ennek a többszöröse is lehet, mivel nem minden kapcsolódó ügy került bele a vádiratba. A súlyos vádak ellenére, több vádlott-társával ellentétben, Simonka megúszta a letartóztatást, így ő is le tudott szavazni a parlamentben, amikor Polt Péter újabb kilenc évre kapott mandátumot az országgyűlés kétharmados többségétől. 

 

Boldog István

A kormánypárti képviselő az elnyert pályázati pénzek 50 százalékát kérte vissza egy megzsarolt polgármester szerint. A beszámolók szerint Boldog István a választókerület uraként viselkedett, és sajátos hűbéri rendszert alakított ki. Boldog István tagadja, hogy bűncselekményt követett volna el. A feljelentés után nyomozás indult, 2019 decemberében több embert letartóztattak, köztük a Boldog István jobbkezeként ismert Fehér Petra fideszes önkormányzati képviselőt is. Dacára az igen súlyos vádaknak, Boldog István azonban megúszta a letartóztatást, így Simonka Györggyel együtt szavazhatta meg a legfőbb ügyész mandátumának meghosszabbítását. 

 

Mengyi – Voldemort – Roland

Költségvetési csalás bűntettének kísérlete miatt jogerősen négy év börtönre ítélték Mengyi Roland volt fideszes parlamenti képviselőt 2019 szeptemberében. Ha a nyomozók rajtaütöttek volna, amikor a képviselő átvette az ötmillió forintos „alkotmányos költséget” a tiszaújvárosi pizzériában, akkor nem maradt volna kísérleti szakaszban a bűncselekmény. Ő az első és ez idáig az egyetlen kormánypárti képviselő a 2010-es kormányváltás óta, akit letöltendő szabadságvesztésre ítéltek korrupciós bűncselekmény miatt. Büntetését Mengyi a kecskeméti,  „parkettás” börtönben töltötte le büntetését, a négy évből azonban csupán 22 hónapot töltött rács mögött. 

 

Súlyos ítéletek a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal egykori vezetőinek perében

Hosszú börtönbüntetésre ítélték 2020 szeptemberében az egykori Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) vezetőit. Drajkó Miklós elnökhelyettest hét és fél év, Hörömpő Nándort, az egyik igazgatót pedig nyolc év tíz hónap szabadságvesztéssel sújtotta a bíróság. A bűnszervezetben elkövetett csalás, befolyással való üzérkedés és más bűncselekmények miatt indított büntetőperben összesen 115 embert ítéltek hosszabb-rövidebb letöltendő vagy felfüggesztett szabadságvesztésre, illetve pénzbüntetésre.

 

Nagy János, az agrártárca helyettes államtitkára

2020 decemberében bilincsben vezették el Nagy János földügyekért felelős helyettes államtitkárt – erre sem volt még korábban példa a NER-ben. Nagy János ellen 2021 június végén emeltek vádat hivatali vesztegetés elfogadása és közokirat-hamisítás miatt. Az ügyészség szerint 830 millió forintnyi vissza nem térítendő agrártámogatáshoz segített volna egy mezőgazdasági vállalkozót, aki mintagazdaságot akart létrehozni Heves megyei telepén. Cserébe 5 százalékos tulajdonrészt kapott az érintett cégben. Emellett részt vállalt abban is, hogy támogatást nyújt állami földek használati, illetve tulajdonjogának megszerzésében. 

 

Ódor Ferenc

Az ősfideszes Ódor Ferencet, az  encsi járási hivatal vezetőjét és a földhivatal osztályvezetőjét hivatali vesztegetés elfogadásával vádolják. A gyanú szerint 4 millió forint kenőpénzt kértek egy autópálya-építő cég képviselőjétől a hivatali ügyintézés előmozdítása érdekében. 

 

Töröcskei István becsődölt Széchenyi Bankja

A bankvezért azzal gyanúsította meg a nyomozó hatóság, hogy ő és a felesége vezető szerepet töltöttek be abban a bűnszervezetben, amely több mint 6 milliárd forint kárt okozott. Az ügyészség  arról számolt be, hogy a bank tulajdonosai szabálytalanul, lényegében a saját érdekeltségeikbe tartozó cégeknek folyósítottak hiteleket különböző társaságok közbeiktatásával, súlyosan veszélyeztetve a bank működését. Ezeket a hiteleket nem fizették vissza, így azokból a Töröcskei-cégek gazdagodtak.

 

Szemerey Tamás és a Növekedési Hitel Bank

Matolcsy György jegybankelnök unokatestvére és bridzspartnere, Szemerey Tamás érdekeltségei rengeteg közpénzhez jutottak a jegybanki alapítványokon keresztül, bankja, a Növekedési Hitel Bank pedig az MNB hitelprogramjának egyik haszonélvezője volt. Mégis csődbe jutott 2019-re.

 

Zárszó

A Fekete Könyv II. kötetét Sajó András írása zárja. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának korábbi bírája szerint az orbáni hatalom nem törekszik önkorrekcióra. Célja nem az általános közjó szolgálata, hanem a kiválasztottak egy körének a hatalomban tartása, és e kör gyarapodásának elősegítése állami eszközök felhasználásával. 

 

Ha van „orbánizmus”, akkor annak a lényege az, hogy a megszerzett politikai hatalmat egy kitüntetett réteg gazdagodására használja, tudatosan alakítva ehhez a célhoz a törvényeket és az elosztási mechanizmusokat. 

 

A gazdasági előnyökért viszonzásul az oligarchák minden eszközzel hatalomba tartják a rendszert, amely – cserébe még – további hatalomhoz és közpénzekhez juttatja támogatói körét. Magyarországon minden szinten jelen van a hagyományos korrupció is, a rendszer működtetését azonban nem ez határozza meg, hanem a központilag elosztott privilégiumok, a hűséget méltányoló gazdasági jutalmak. A kötetben bemutatott korrupciós esetek átszövik a gazdaság, a kultúra, az tudomány és a sport világát. Szomorú számvetés ez, mert ezt a sok ezer milliárdnyi közpénzt az ország felemelésére is lehetett volna fordítani ahelyett, hogy egy kiválasztotti kör jusson olyan vagyonokhoz, amely a hétköznapi emberek számára fel sem fogható.