Transparency International: Tovább romlott a korrupciós helyzet Magyarországon

A Transparency International Magyarország második alkalommal jelentette meg a magyarországi korrupció jellemzőit és gyakorlati megvalósulását ismertető Fekete Könyvet. A feldolgozott esettanulmányok azt támasztják alá, hogy Magyarországon a közhatalom gyakorlása és a korrupció összefonódik, a visszaélések pedig sokszor büntetlenül maradnak.
Kékes Viktória

2022. február 16. 09:58

Transparency International: Tovább romlott a korrupciós helyzet Magyarországon

A Fekete Könyv II. kötete nagyon elszomorító és megdöbbentő olvasmány még azoknak is, akik az átlagnál jobban érdeklődnek a közügyek iránt.

 

Hiába vagyunk ugyanis (nagyjából) tisztában a Magyarországon tapasztalható közállapotokkal, a korrupció mértéke – pláne ilyen pontosan összegyűjtve – elkerülhetetlenül letaglózza az embert.

 

A következő napokban négy részre bontva foglaljuk össze az olvasottakat, mert meggyőződésünk, hogy erről mindenkinek tudnia kell. (Az első rész itt található.) A második részben többek között a közbeszerzési rendszer és az uniós pénzosztó gépezet rendszerszintű visszaéléseiről, valamint a média politikai érdekek mentén történt gyarmatosításáról lesz szó.

 

Fokozódó nyomás alatt az önkormányzatok

A Fidesz hatalomkoncentrációja a jelenlegi ellenzék által vezetett önkormányzatok rovására is fokozódik. Ez a gépjárműadónak és a parkolási díjnak az átmeneti megvonásában, valamint a helyi iparűzési adó megfelezésében öltött testet. A kormány különleges gazdasági övezeteket is kialakított, ami azzal jár, hogy az érintett települést az övezetben működő cégekkel kapcsolatban megillető engedélyezési jogkörök, valamint az e cégektől származó adóbevételek átkerülnek a megyei önkormányzatokhoz. (Példa: Gödön működő Samsung-gyár, Dunaújváros.) 

 

Nem csak ezzel az eszközzel szorongatják az ellenzéki vezetésű önkormányzatokat: a látszólag minden település érintő adóbevételi korlátozásokat ellensúlyozandó, a kormány  jelentős tőkeinjekciót juttatott a fontosabb kormánypárti vezetésű városoknak, ezzel ellensúlyozva a megszorítások hatását. A kormány tehát az itt élő ellenzéki szavazókat büntető intézkedésekkel igyekszik „jobb belátásra” bírni.

 

Térfoglalás a turizmus területén

Az állami források pártpolitikai preferenciákhoz igazodó kihelyezésének eklatáns példája az a több mint 300 milliárd forint, amelyet turizmus fejlesztése címén folyósítottak a 2018–2020-as időszakban, de amelyből közel 219 milliárdot 2020-ban osztottak ki. Az állami pénzeső több mint kétharmada az igénylők kevesebb mint fél százalékához került, és a legnagyobb haszonhúzók között megtalálhatóak a Nemzeti Együttműködés Rendszerének kedvenc oligarchái. Bár a kormány a kedvezményezettek nevét és a nekik juttatott támogatás összegét nyilvánosságra hozta, a pénzosztást levezénylő szakmai csúcsszervezet, a Magyar Turisztikai Ügynökség titkolja, hogy miféle pályázatok alapján és kik döntöttek a támogatás odaítéléséről.

 

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok

Ennél azonban lényegesen súlyosabb következményekkel jár az, hogy a kormány ezermilliárdos nagyságrendben szervezi ki a nemzeti vagyont az államhatalmon kívül elhelyezkedő szervezeteknek. Erre a célra új és igazi közjogi hungarikumnak tekinthető megoldást, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok rendszerét találták ki. 

 

A 2021-ben létrehozott, összesen 35 alapítvány egyrészt felfoghatatlan mértékű vagyonhoz jutott, másrészt rendkívül széles körben vett át az államtól közfeladatokat. A kiszervezési hullám elsőrendűen a felsőoktatási szférát érinti, a folyamat eredményeként Budapesten kívül már csupán egyetlen állami fenntartású felsőoktatási intézmény maradt, s a fővárosban is mindössze öt. A közfeladatok ellátásának átadása-átvétele azonban nem korlátozódik a felsőoktatásra, hiszen az egyetemek orvosi fakultásaival az egyetemi klinikák is alapítványi kézbe kerültek. Ez a módszer is a közpénzek magánvagyonná alakítására szolgál. 

 

Kétes egészségügyi beszerzések a járvány ürügyén

A Külgazdasági és Külügyminisztérium 300 milliárd forintot meghaladó összeget fordított több mint 17 ezer lélegeztetőgép megvásárlására. A kormány a piaci árnál jóval drágábban és a szükséges mennyiséget sokszorosan meghaladó számban beszerzett lélegeztetőgépek közül, amint az a TI Magyarország közérdekűadat-igénylése nyomán kiderült, egyetlen darabot sem tudott értékesíteni. 

 

Hasonlóan botrányosra sikerült a koronavírus elleni vakcinák állami beszerzése. A korábban ismeretlen cég, a mindössze három munkavállalót foglalkoztató Danubia Pharma Kft. 55 milliárd forintos megrendelést nyert el. Az ügylet számos súlyosan gyanús összetevője közül kiemelésre érdemes,hogy Magyarország a kínai vakcinákat az akkor 13,4 eurós piaci árnál lényegesen drágábban, 30 eurós darabáron vásárolta. A túlárazott beszerzésből az indokolatlanul igénybe vett közvetítő vállalkozásnál 15 milliárd forintot meghaladó extraprofit csapódott le. Mindkét korrupciógyanús ügylet esetében ugyanaz a személy állhat a háttérben: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábbi helyettesének, Szabó Lászlónak a sógora, Szeverényi Márk és társai.

 

Az újra felfedezett koncesszió

A kormány a hulladékgazdálkodást, valamint az autópályák építését és üzemeltetését 35 évre akarja koncesszióba adni. Ez a módszer a szerencsejáték piacon már kiválóan működött, gondoskodtak arról, hogy az általuk kiválasztott szereplők a következő évtizedekben is meghatározóak maradjanak a piacon. Jelen állás szerint Garancsi István és Szalay-Bobrovniczky Kristóf cége 2056-ig kizárólagos joggal fogja üzemeltetni a budapesti kaszinókat.

 

A fent bemutatott kormányzati döntések a hatalom esetleges elvesztése utáni időre való felkészülés jegyében születhettek. A költségvetés egészéhez mérve sem elhanyagolható mértékű, közpénzekből és állami vagyonelemekből zajló tartalékképzés azt a célt szolgálhatja, hogy ha a Fidesz kikerül a kormányzati hatalomból, a politikai túléléshez és a 2010 óta felépített hátország összetartásához szükséges források továbbra is rendelkezésre álljanak. 

 

Uniós források felhasználása

A 2014–2020-as időszakban Magyarország 25 milliárd euró támogatást kapott az Európai Strukturális és Befektetési Alapokból. A magyarországi közbeszerzések felét részben vagy egészben uniós forrásból finanszírozzák, amelyek felhasználása számos rendszerszintű korrupciós kockázatot hordoz magában.

 

A TI Magyarország 2015-ös kutatása arra a megállapításra jutott, hogy a túlárazás a projektek több mint 90 százalékát érintheti, átlagos mértéke pedig elérheti a 25 százalékot. Az ellenőrző szervezetek tényleges függetlenségének mind szervezeti, mind személyi szinten erősen megkérdőjelezhetőek az intézményi garanciái.

 

A média gyarmatosítása

A Fidesz első kétharmados (2010-es) választási győzelme és kormányra kerülése után egyre több orgánumból lett kormányzati szócső; először a közszolgálatiból államivá degradált médiumok, ezt követően pedig számos más, magántulajdonban lévő orgánum cserélt gazdát és vált a hatalom kiszolgálójává. E trend az évtized közepén felgyorsult. Veszélybe került a médiapluralizmus, vagyis a sokszínű, tényszerű és tárgyilagos tájékoztatás. Ennyire brutálisan a rendszerváltás után még soha nem avatkozott be a hatalom a – valamikor negyedik hatalmi ágnak nevezett – média működésébe.

 

(Folytatjuk.)