Transparency International: Tovább romlott a korrupciós helyzet Magyarországon

A Transparency International Magyarország második alkalommal jelentette meg a magyarországi korrupció jellemzőit és gyakorlati megvalósulását ismertető Fekete Könyvet. A feldolgozott esettanulmányok azt támasztják alá, hogy Magyarországon a közhatalom gyakorlása és a korrupció összefonódik, a visszaélések pedig sokszor büntetlenül maradnak.
Kékes Viktória

2022. február 14. 20:11

Transparency International: Tovább romlott a korrupciós helyzet Magyarországon

A Fekete Könyv II. kötete nagyon elszomorító és megdöbbentő olvasmány még azoknak is, akik az átlagnál jobban érdeklődnek a közügyek iránt.

 

Hiába vagyunk ugyanis (nagyjából) tisztában a Magyarországon tapasztalható közállapotokkal, a korrupció mértéke – pláne ilyen pontosan összegyűjtve – elkerülhetetlenül letaglózza az embert.

 

A következő napokban négy részre bontva foglaljuk össze az olvasottakat, mert meggyőződésünk, hogy erről mindenkinek tudnia kell. 

 

Az állam foglyul ejtése

A Transparency International (TI) alaptézise, hogy az elmúlt évtized történéseinek következtében Magyarországon rendszerszintű korrupció alakult ki. Ez azt jelenti, hogy a korrupció „nem az államhatalom működési zavaraként, hanem sokkal inkább az állam által alkalmazott módszerként jelenik meg”, vagyis az államhatalom birtokosai tudatosan alkalmaznak megkérdőjelezhető, sőt, adott esetben törvénytelen eszközöket a politikai és a vagyoni céljaik elérése érdekében. Az államhatalom nem törekszik az általános közjó szolgálatára, nem azt tekinti elsődleges feladatának, hanem egyes kiválasztott személyek és rétegek gyarapodását. 

 

A szinte korlátlan hatalommal rendelkező állam és a hozzá közel álló üzleti körök átláthatatlan együttműködése határozza meg a közhatalmi és az üzleti döntéseket. Ezt a jelenséget nevezik a kötet szerzői az állam foglyul ejtésének.

 

E folyamat részeként a kormány fokozatosan és szinte kivétel nélkül felszámolta azoknak a tőle elvileg független kontrollintézményeknek az autonómiáját, amelyeknek eredeti rendeltetése a végrehajtó hatalom ellenőrzése volt. A kormány mondhatni megszállta ezeket az intézményeket azáltal, hogy a többségük vezetését hozzá hű emberekre bízta. A látszatfüggetlenség álcája mögött valójában az államhatalmi szervek nagy része a kormány akaratának végrehajtójává vált.

 

Mindezek nyomán hosszú évek óta az tapasztalható, hogy megroppant a demokratikus fékek és ellensúlyok rendszere és tetszhalott állapotba került a jogállami intézmények többsége.

 

Tovább tetézik az eddigieket a 2020–2021. évek fejleményei, amelyekből egyértelműen látszik, hogy a kormány a koronavírus-járvány elleni védekezés örve alatt felgyorsította a demokratikus kulisszák lebontását. Közel két éve szinte megszakítatlanul veszélyhelyzeti kormányzás zajlik. Ez rendkívül széles, akár az ország rendeletekkel történő irányítását is magában foglaló mozgásteret ad a kormánynak, amely alapvetően két célra használja a kivételes felhatalmazást. Az egyik, hogy minél több pénzt biztosítson saját magának, a másik pedig, hogy tovább erősítse a hatalmát.

 

(Folytatjuk.)