Ez az év rosszul indul, pontosabban úgy kezdődik, ahogy az előző abbamaradt: durva élelmiszerár-emelésekkel. 

A novemberi 22,5 százalékról – döntően az üzemanyagok árstopjának eltörlése miatt – decemberben biztosan tovább emelkedett a hazai infláció. Az elemzők szerint önmagában két-két és fél százalékponttal dobhatja meg az áremelkedési ütemet, átlépve a huszonöt százalékos lélektani határt.

Pénteken reggel jelenik meg a KSH hivatalos fogyasztói árindexe. A Portfolio.hu gazdasági portál által megkérdezett elemzők átlagosan 25,8 százalékos inflációra számítanak, ami 1996 februárja óta a legmagasabb érték lenne.

Ezeket az előzetes várakozásokat igazolja a Privátbankár 

legfrissebb, most megjelent Árkosár-felmérése is. Január első napjaiban éves szinten több mint negyvenegy százalékos élelmiszer drágulást mértek a portál próbavásárlói, ami az üzemanyag árak mellett még tovább hajtja felfelé az inflációs spirált.

Lassan a saját farkába harap a kígyó: a meglévő infláció újabb pénzromlást gerjeszt

Két és fél évtizede nem látott tempóra kapcsolt az év végén az inflációs expressz és egyelőre remény sincs a lassulásra. Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint a decemberi pénzromlás akár 26-27 százalék is lehet, sőt az idén akár tovább is nőhet. Matolcsy Györgyék az előzetesen 14,5–14,7 százalékra becsült tavalyi inflációval szemben 2023-ban akár a 19,5 százalékos éves átlagos inflációt sem tartanak kizártnak.

A vásárlók pedig már így egyre inkább az olcsóbb és alacsonyabb minőségű termékeket keresik, egy felmérés szerint kiugró mértékben emelkedett a saját márkás termékek forgalma is a drágább élelmiszerek rovására. 

Novemberben az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben már 6,7 százalékkal esett a forgalom a megelőző év azonos hónapjához képest, gyakorlatilag csak a benzinkutakon költöttünk többet, aminek az üzemanyag ársapka eltörlése volt az oka.

A „minta-család” bevásárlása egy év alatt több mint tízezer forinttal drágult meg

Január 10-én a próbavásárlók ismét végig járták három hazai hipermarketlánc egy-egy egységét, hogy megvizsgálják, a tavalyi év végén és az idei esztendő első napjaiban hogyan alakult a harminc élelmiszerből álló mintakosaruk ára, ami jól jellemzi egy átlagos magyar család havi élelmiszer nagybevásárlását.

Az előző hónaphoz képest 1,5 százalékkal nőttek az átlagos élelmiszerárak. Összességében a 30 élelmiszerért átlagosan

35 ezer 795 forintot kellett a kasszánál hagynia „minta-családnak”.

Az egyes áruházak között a megszokottnál most valamivel nagyobb volt a szórás: a legolcsóbb és a legdrágább áruház között 10,9 százalék volt a különbség, ez 3716 forintot jelent. 

A legnagyobb mértékben dráguló élelmiszerek januárban

(változás egy év alatt, 2022 januárjához képest/százalék)

• Tej (árstopon kívül) 125
• Kenyér 114,8
• Krumpli 114
• Tejföl 90,5
• Tészta 72,6
• Kávé 70,8
• Tojás 69,2
• Sajt 65,6
• Párizsi 63
• Rizs 59,3
• Margarin 49,5
• Jeges tea 46
• Banán 45,9
• Chips 44,5
• Sertésmájas 43,4
• Csokoládé 41
• Túródesszert 39,8
• Gyümölcsjoghurt 38,2
• Narancslé 35,7
• Tea 35,4
• Alma 34,3
• Sör 34,2
• Ásványvíz 34,2
• Szénsavas üdítő 30,1

(Forrás: Privátbankár Árkosár)

Rajtunk felejtették az ársapkát, de lassan már felforr tőle a fejünk

Jövő hónapban jubilál az élelmiszer-árstop intézménye. Az első körét éppen egy éve vezette a kormány, amit akkor ideiglenesnek mondtak, de végül itt maradt velünk, pedig mára bebizonyosodott, leginkább csak kárt okoz ma már.

Így alakult tizenegy hónap alatt az árszintje az árstop alá vont élelmiszereknek:

• a liszt most 8 százalékkal olcsóbb, mint egy éve,
• az étolaj 11,8 százalékkal,
• a cukor 3,2 százalékkal kerül kevesebbe,
• a csirkemell pedig csak 3 százalékot drágult

tavaly januárhoz képest.

A mérleg másik serpenyőjében az időről időre visszatérő hiánycikkeket, és a rekord magyar élelmiszer-inflációt tehetjük, hiszen amit elveszítettek vámon, azt visszahozták a réven a kereskedők: azaz szétterítették a többi árucikken az ársapkás termékek veszteségét – szakmai szerveztek mellett ma már az MNB szakértői is ezen az állásponton vannak, amikor az árstop kivezetését kérik a kormánytól.

Így más termékeknél jó eséllyel az indokoltnál magasabb áremelést hozott az az intézkedés. Az árstopon kívüli tej például 125 százalékkal lett drágább, a kenyér 114,8 százalékkal, a krumpli pedig – ami azóta szintén bekerült ebbe a körbe – 114 százalékkal kerül többe, mint egy évvel korábban.

(Nyitókép: MTI/Kovács Attila)