Úgy vigyázzatok a fiatal tanáraitokra, mint a hímestojásokra! – fordult a hallgatóságához érzelmektől egyáltalán nem mentesen a szegedi tanároknak rendezett fórumon Totyik Tamás, a Pedagógus Szakszervezet (PSZ) alelnöke. 

Már jelenleg is közel 20 ezer tanár hiányzik az közoktatásból, és az elkövetkező években 22 ezerrel többen mennek nyugdíjba, mint ahányan belépnek a pedagóguspályára – figyelmeztetett az alelnök. 

A feladat közben nem változik, a pályán maradóknak kell ellátni azokat, úgy hogy hamarosan már 40 ezren fognak hiányozni a rendszerből. Akármilyen kormány jön, az oktatást működtetni kell, és ha a fiatal tanárok elhagyják a pályát, akkor az ottmaradóknak kell megtartani az órákat. Ám az már több lesz, mint a ma is brutálisan magasnak számító heti 26 óra – érvelt Totyik Tamás. Erre azt a választ kapta a közel száz fős hallgatóságától, hogy a fiatal tanárok hamarosan külföldre fognak menni, ebben a tantestületek, a kollégák nem tudják őket megakadályozni. 

A státusztörvény, amivel megszüntetik a pedagógusok közalkalmazotti jogviszonyát leginkább a tanárhiányt hivatott eltakarni – jelezte az alelnök, aki számokkal bizonyította, hogy óriási pénzkivonás zajlik az elmúlt évtizedben a közoktatásból. Míg 2010 körül a magyar GDP 5,2 százalékát fordították erre a célra, addig tavaly csak 3,7 százalékot. Ennek az sem mond ellent, hogy számszerűen (nominálisan) emelkedett az erre fordított összeg.

A társasági adóból (TAO) és a mellette más, sportra fordított támogatásokból származó összeg éves szinten meghaladja azt, amit a magyar állam az általános iskoláira költ – fogalmazott Totyik Tamás a szerdai szegedi fórumon, ami ha így igaz, megdöbbentő. 

A közoktatás leépítése tudatos kormányzati elképzelés mellett zajlik, ez kiderül abból a bevallott gazdaságpolitikai célból is, hogy összeszerelő országot csinálnak Magyarországból. Az ország összeszerelő üzemjellegével önmagában is nagyon komoly gondjai vannak a PSZ-nek, de a jövő még ennél is fenyegetőbb. A robottechnika húsz év múlva annyira elterjedt lesz, hogy a termelésben a munkavállalók döntő többségére nem lesz szükség. A munkanélküliség mértéke elképesztő lesz, már csak azért is, szakképzettséggel nem rendelkeznek a munkavilágából kiszorulók.

A kormányzat jelenlegi oktatáspolitikája abba az irányba mutat, hogy az egyházi elitoktatásból lehessen bekerülni a magyarországi egyetemekre – fogalmazott Totyik. Ez azt is jelenti, hogy megszülető gyerekek 80 százalékáról születése pillanatában eldől, hogy milyen élet vár rá. Éppen azért, mert a kormány bezárja a társadalmi mobilitás kapuit – tette hozzá. 

A státustörvény cinizmusára jól rávilágít, hogy bevezetése után, amennyiben egy állami oktatási intézményt átadnak az egyháznak, erről a tényről előzetesen nem kell tájékoztatni az intézmény dolgozóit – jelezte Totyik Tamás, amire a pedagógusok közül valaki félhangosan megjegyezte: ennyire nem nézhetnek le bennünket. A rendelkezés egészen mást mutat. 

Totyik nyomatékkal kérte a tanárokat, hogy amennyiben nem értenek egyet munkaköri leírásuk bizonyos pontjaival, azt jelezzék a munkáltatónak, és ne írják alá. A jelenlévő tanárok közül többen jelezték, hogy ezt aligha tudják megtenni. 

A szakszervezeti vezető erre úgy reagált, hogy legyen önbecsülésük ebben a helyzetben, különben nagyon rossz helyzetben találhatják magukat. Gyakorlati tanácsként hozzátette: amennyiben egy tantestületben többen élnek ezzel a lehetőséggel, úgy a nyomásgyakorlásuk is erőteljesebb lesz. 

Hatalmas béremelésre a tanárok nem számíthatnak – mondta el Totyik Tamás felszólalása előtt másfélórás, rendkívül szakszerű és részletekbe menő előadásában Petróczi Gábor tanügy-igazgatási szakértő, aki a hamarosan életbe lépő státusztörvény rendelkezéseit vette sorba.

Szerinte csak a törvény életbelépésének időpontja kérdéses, ami lehet ez év július 1, vagy július 15, de akár augusztus valamelyik napja. Lényegében ez nem sokat oszt és szoroz. 

A béremeléssel kapcsolatban eddig is kétkedő tanárokat a szakértő megerősítette abban, hogy aligha fogják tisztességen rendezni a bérük. Ez szerinte leginkább abból válik nyilvánvalóvá, hogy nagyon tág határok között adja meg a készülő törvény az egyes kategóriák esetében a minimálisan és a maximálisan adható bérek összegét. 

A Pedagógus I-es kategóriában (bruttó összegekről van szó)  410 ezer és 1 millió 65 ezer forint a megadott jövedelemsáv, a Pedagógus II. 430 ezer és 1 millió 350 ezer forint, a Mesterpedagógus esetében 520 ezer és 1 millió 365 ezer forint, míg a Kutatótanár esetében  640 ezer és 1 millió 470 ezer forint között.

Ennek kapcsán Petróczi Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy a minimumösszegek alig különböznek a jelenleg érvényben lévő, a pedagógusoknak járó bérek minimumösszegétől, ami aligha véletlen. 

A szakértő szerint a tanárok akkor lehetnének elégedettek, ha a garantálnánk számukra, hogy a kategóriájukban a maximumösszegek közelében állítanák meg bérüket. Ilyen garanciát azonban senki nem lát, nem érzékel.