Tóth Endre oktatáspolitikus: Nem jó, ha Orbán Viktor nemzeti érzelmű pártkatonai irányítják a hazai egyetemeket

Teljesen elfogadhatatlan, hogy fideszes pártkatonák, NER-lovagok és a Fideszhez köthető gazdasági háttéremberek üljenek az egyetemi kuratóriumokban. Azt hiszem, azzal minden civilizált európai országban egyet lehet érteni, hogy a pártpolitikának nincs helye az egyetemek vezetésébe – nyilatkozta a Népszava adott interjújában Tóth Endre, az egységes ellenzék oktatáspolitikai kommunikációjáért felelőse. A témáról ennek kapcsán kérdeztük.
Bod Péter

2022. január 21. 09:37

Tóth Endre oktatáspolitikus: Nem jó,
ha Orbán Viktor nemzeti érzelmű pártkatonai irányítják a hazai
egyetemeket

– Mit tervez a hazai felsőoktatással az ellenzék, amennyiben az áprilisi választások után kormányra kerül. Mik az alapvetései ebben az ügyben?

 

– Az ellenzék programjában az áll, hogy a felsőoktatás alaphálózatának fenntartása állami feladat. Az állami fenntartásba vétel a célunk. Központilag erőltetett formában perverz privatizáción estek át a hazai egyetemek, gyakran az egyetemi közösségek ellenállása mellett. Vissza kívánjuk állítani a felsőoktatás felett a demokratikus kontrollt, és vele az állam fenntartói szerepét.

 

– Hogyan valósítanák meg?

 

– Valamennyi alapítványi egyetem esetében egyeztetni szeretnénk azok szenátusaival, az egyetemi közösségekkel és a hallgatókkal. A jelenlegi kormány az ilyenfajta egyeztetést teljesen figyelmen kívül hagyta. A kérdés az, hogy maguk az egyetemek, milyen működési formát tartanak a maguk számára üdvözítőnek. Az világos, hogy a dolgok nem maradhatnak abban a formában, amilyen most vannak.

 

– Az egyetemek szenátusai rábólintottak és megszavazták az alapítványi átalakulásokat. Elvárható-e tőlük, hogy a jövőben azt mondják, másként képzelik el a működtetésüket és fenntartásukat?

 

– Ezeket a döntéseket a szenátusok nyomás alatt hozták meg. Sokan az elmúlt rendszerben aláírták beszervezési nyilatkozatukat, és besúgóvá váltak, de ezt többen nem jókedvükben tették. Egyszerűen kényszerítették és megfenyegették őket. Az alapítványi átalakulásokra is jellemző volt ez a légkör. Mások mellett elterjedt annak a híre, hogy azok az intézmények fognak kutatási pénzeket és fejlesztési forrásokat kapni, amelyek az alapítványi forma mellett döntenek. Éppen a napokban jelent meg egy cikk, amelyik beszámol arról, hogy az átalakulásból eddig kimaradó Budapesti Műszaki Egyetem (BME) a választások után, egy esetleges fideszes győzelem után átkerül alapítványi fenntartásba. Az idézett cikkben az is szerepel, hogy a BME kevesebb állami támogatást kap azóta, hogy ellenállt az alapítványi átalakulásnak. Nem ítélem el azokat a szenátusi tagokat, akik ilyen légkörben megszavazták az átalakulást. Ellenzéki győzelem esetén nem lesz fenyegető légkör. A szenátusok szabadon dönthetnek fenntartási formájukról. Olyan működőképes modell kialakítása a cél, amely bírja az egyetemi közösségek támogatását. A másik cél, hogy elválasszuk a pártpolitikát a felsőoktatás irányításától. A fejlett világban egyedülálló, hogy politikai alapon nevezik ki az alapítványi egyetemeket irányító kuratóriumok tagjait.

 

Éppen maga Orbán Viktor említette ennek kapcsán, hogy a kiválasztás alapja, hogy nemzeti érzelműnek kell lennie a kuratóriumi tagnak. Láthatjuk ennek az eredményét. Szijjártó Péter, Varga Judit, Navracsics Tibor és Lázár János ott ülnek az egyetemeket vezető testületekben.

 

Ha csak az lett volna a feltétel, hogy a politikai tapasztalat is jól jöhet az ezekben a testületekben való részvételhez, akkor ellenzéki politikusokat is beültethettek volna a kuratóriumokba. Erre elvétve látunk példát. A felsőoktatás pártpolitikai megszállásának megszüntetése alapvetése a jelenlegi ellenzéknek.

 

(fotók: Tóth Endre Facebook-oldala)

 

– Amennyiben megnyeri az ellenzék az áprilisi országgyűlési választásokat, mennyire sürgető feladat hozzálátni a magyar felsőoktatás átalakításához?

 

– Sürgős, ez egyértelmű. Egyrészt félő, hogy a fideszes tagokkal teletömött kuratóriumok kifizetőhelynek használnák az egyetemek. Másrészt ellentarthatnak annak a felsőoktatási stratégiának, amelyet az új kormány képvisel és szeretne megvalósítani. Nem jó az, ha ebben az értelemben állam jön létre az államban, és ezzel Orbán Viktor nemzeti érzelmű pártkatonai határozzák meg a magyar felsőoktatás sorsát azt követően is, hogy már másként hívják Magyarország miniszterelnökét. Ha jól tudom, a huszonnyolc hazai felsőoktatási intézményből hat maradt állami fenntartásban. A magyar felsőoktatás döntő többsége ebben az új, alapítványi formában működik. Ezért is igényel gyorsaságot a kérdés az új kormány részéről. Mindez nem lesz könnyű, de bízom abban, hogy az egyetemi közösségek és a szenátusok felismerik az új helyzetet. Így kialakíthatjuk közösen az új, ideális működési kereteket.

 

– Az alapítványi átalakulás mellett hangoztatott egyik legfőbb érv az volt, hogy a korábbinál lényegesen jobb finanszírozási helyzetbe kerülnek az egyetemek. Sokan vélhették úgy: ha másért nem, ezért megéri a modellváltás. Nyilván erre valamit mondania szükséges a megalakuló új kormánynak.

 

– Kiderült, hogy ez az érv nem igaz. Nagyon jelentős uniós forrásokat vesztett az ország az egyetemek alapítványi átalakulásával. Átrendezték az EU Helyreállítási Alapját, ami az eredeti tervek szerint nagyon fókuszált a felsőoktatás, és vele az innováció fejlesztésére. Brüsszel azonban jelezte, hogy elfogadhatatlan a magyar felsőoktatás perverz privatizációja és az egyetemek pártállami megszállása. Ekkor muszáj volt átstrukturálni a forrásokat, és ezzel nagyon sok pénzt vesztett a felsőoktatás. A szomorú helyzet nem más, mint az: hiába igyekeztek a több forrás ígéretével bevonzani az egyetemeket az alapítványi működési formába. Valójában fejlesztési forrásoktól estek el.

 

– Másként teszem fel a kérdést! Az elmúlt tizenkét évben folyamatos volt a forráskivonás a magyar felsőoktatásból. Nem utolsósorban azért kerültek olyan pénzügyi helyzetbe az egyetemek, amilyenbe, az alapítványi átalakulás előtt. Kormányzati megoldásért kiált a helyzet, mert hazai felsőoktatásnak a színvonalas működéshez többletforrásokra van és lesz szüksége. Jól látom?

 

– Emlékezzünk arra, hogy amikor 2010 után a kormány igyekezett stabilizálni a költségvetést akkor a megszorítások legsúlyosabban a felsőoktatást érintették. Gondoljunk a keretszámcsökkentésekre és a működési kiadások elvonására. A jelenlegi ellenzéki pártok számára prioritás az oktatás egésze, ezen belül a felsőoktatás. Azt tervezzük, hogy folyamatosan bővülne a hazai egyetemek finanszírozása. Jól tudjuk, hogy a színvonalas felsőoktatás az innováció motorja. Ha magas hozzáadott értékű munkahelyeket akarunk teremteni, akkor az ehhez szükséges munkaerőnek a hazai egyetemnek kell érkeznie. A költségvetés elkészítésekor ezt prioritásként kezelné az újonnan alakuló kormány.