Történelmi tapasztalat: az ármaximalizálás soha nem vezetett jóra

Nem a szocializmus találta ki a hatósági árakat, bár ez a rendszer használta leginkább. A szocialista Magyarországon egyszerre létezett az Országos Árhivatal és az Országos Tervhivatal, így szinte valamennyi terméknek hatósági ára volt. Most mintha araszolnánk vissza ebbe a korba.
Bod Péter

2022. január 13. 15:10

Történelmi tapasztalat: az
ármaximalizálás soha nem vezetett jóra

A drasztikus áremelkedésekre reagálva a kormány előbb 480 forintban maximalizálta az üzemanyagok árát, majd szerdán azt jelentette be a miniszterelnök, hogy több alapvető élelmiszer – a sertéscomb, a csirkemellfilé, a kristálycukor, a napraforgó-étolaj, a búzaliszt és a 2,8 százalékos zsírtartalmú tej – árát vissza kell vinni február elsejétől a 2021. október 15-i szintre.

 

 

Történelmi utazásra kértük, Bencsik Péter történészt, a SZTE BTK Történeti Intézet Jelenkortörténeti Tanszékének adjunktusát, hogy megértsük: a tervgazdaság körülményei között, hogyan alakították Magyarországon a különböző termékek árát.

 

Az 1968-ban életbe lépett Új Gazdasági Mechanizmusban (ÚGM) elkezdődött a hatósági árak felszabadítása, teret engedve a piac törvényeinek, és vele a kereslet és kínálat szabályainak – kezdte a történész.

 

Ez a folyamat fokozatos volt, és megtorpanásokkal tarkított, mert a keményvonalas kommunisták igyekeztek visszatartani az ÚGM intézkedéseit. Történeti távlatban azt lehet mondani, hogy Magyarországon a teljes árfelszabadítás csak az 1990-ben bekövetkezett rendszerváltás után történt meg.

 

Ennek igen ikonikus aktusa volt az 1990-es taxisblokád, amely után az üzemanyagok árát sem központilag határozták meg – jelezte Bencsik Péter.

 

Erzsébet híd budai hídfője a Gellérthegyről nézve. A felvétel a taxisblokád idején, 1990. október 26-án készült (fotó: Fortepan/Záray Péter)

 

Ugyanakkor nagyon fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy az árak maximalizálását nem a szocializmus találta fel. Példa erre, hogy az első világháború alatt, köszönhetően a törvényi szabályozásnak megszabták az alapvető élelmiszerek árait.

 

Magától értetődő, hogy politikai szempontból ez rendkívüli időszak volt, de következménye a határmenti csempészet fellendülése és a feketepiac felvirágzása lett. A Kivételes hatalomról szóló 1912-ben született törvény tette lehetővé, hogy az első világháború körülményei között lehetett széles körben élni a hatóság ármaximalizálás lehetőségével.

 

– A történelmi tapasztat egyértelműen az, hogy az ármaximalizálás soha nem vezetett jóra – hangoztatta a történész. Ezeket aztán a Horthy-rendszer ideje alatt fokozatosan oldották fel. – A szocialista Magyarország gazdaságának egyik jelentős fordulópontja volt 1978, mert ettől kezdve egyre gyorsuló ütemben szabadították fel az árakat.

Tovább olvasom