Tomka Béla: Ukrajna értékelheti úgy, hogy élet–halál harcában Magyarország cserbe hagyta

Az oroszok tisztában vannak azzal, hogy „egy kiszélesedett háborút, pláne egy világháborút nem nyerhetnek meg” – mondta el a HVG 360-nak adott interjújában Tomka Béla, történész, egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem Jelenkortörténeti Tanszékének vezetője.
Egyértelműen cáfolta, hogy a háború elindításának hátterében gazdasági okok állnának, amit azzal támasztott alá, hogy Oroszország 90–110 milliárd dollárt fordított eddig a háborúra, a szankciók és a gazdasági visszaesés miatt hozzávetőleg 270 milliárd dollár kár érte Moszkvát. A felsorolt összegek töredéke elég lett volna, hogy Oroszország a legnagyobb külföldi befektető lehessen Ukrajnában – tette hozzá.
„Oroszország azért indította a háborút, mert át akarta szerkeszteni a hatalmi viszonyokat Európában. (...) Eddig ez az átszerkesztés nem úgy sikerült, ahogyan Putyin elképzelte, de a változások már így is óriásiak” – válaszolta egy másik kérdésre.
Az idézett interjúban Tomka Béla szegedi történész azt is elmondta, hogy a háború hatására nagyon megváltozott Ukrajna, ma már nem fogadna el olyan orosz feltételeket, amilyeneket a háború előtt talán még igen.
Érdekes, bár nem meglepő választ adott arra a kérdésre, hogy mennyiben másolja Orbán Viktor a Putyin-rendszer intézkedéseit:
„Az ideálok és a célok sok tekintetben hasonlóak, ez a retorikában és a konkrét politikai döntésekben is kimutatható, de jól kitapinthatók a korlátok is. A két társadalom szerkezete és politikai kultúrája más, emellett Magyarország az EU és a NATO tagja.
Az interjúban egyebek mellett szó esik arról, mit jelentene a siker Ukrajna és Oroszország számára a háború lezárásakor, valamint arról, hogy a mostani európai konfliktus hogyan és mennyire befolyásolja az Egyesült Államok és Kína világhatalmi vetélkedését, de akad a beszélgetésnek még magyar vonatkozása.”
Arra az újságírói kérdésre, hogy valóban lemoshatatlan folt Magyarország történelmén ahogyan a most zajló háborúhoz viszony – ahogyan ezt Zelenszkij egyik tanácsadója állította, úgy válaszolt:
„Ez valóban erkölcsi kérdés is, de inkább arra hívnám fel a figyelmet, hogy Ukrajna létezni fog a háború után is: még ha veszít is területeket, katonailag megerősödik, nemzeti egysége nő, nyugati orientációja megkérdőjelezhetetlen lesz. Nem eredményez előnyös helyzetet Magyarország számára, hogy a szomszédja olyan ország lesz, amelyik úgy érzékeli, hogy az EU-ban lényegében egyedüliként cserben hagyta az élet-halál harcában.”