Tomka Béla: Nincs okunk azt feltételezni, hogy hosszú távon az autokráciáknak áll a zászló

Figyelemre méltó interjút jelent meg a napokban Tomka Bélával, szegedi történészprofesszorral, aki egy hazai globalizációtörténeti kutatócsoportjának vezetője is. A beszélgetés a globalizációról szól, amiről kiderül, hogy nem ördögtől való. Sőt.
Bod Péter

2022. június 23. 20:20

Tomka Béla: Nincs okunk azt feltételezni, hogy hosszú távon az autokráciáknak áll a zászló

A globalizációból azok az országok profitálnak leginkább, amelyeknek hatékony gazdasági intézményrendszerük van, ahol a politikai vezetés nem korrupt, ahol az emberek nyitottak, befogadók – állítja a szegedi egyetem tanszékvezető egyetemi tanára és az MTA–SZTE–ELTE Globalizációtörténeti Kutatócsoportjának vezetője a Szabad Európa hírportálnak adott interjújában.

 

Hogy a megállapítás hogyan és mennyire érvényes Magyarországra, döntse el ki-ki maga. A rendkívül szerteágazó beszélgetésben a történész elmondta, hogy az ellene hozott szankciókkal mérsékelni lehet Oroszország részvételét a globális termelésben és kereskedelemben, de megszűntetni nem lehet.

 

Olaját eladja Indiának Európa helyett, igaz, sokkal olcsóbban, így a kényszerű piacváltásból nem jól jön Moszkva, amely gazdasági és kereskedelmi értelemben törpének számít. Ehhez Tomka Béla hozzáteszi: nem talál a magyar vásárló orosz termékeket a boltokban, ami jelzi, hogy az orosz gazdaság általánosságban rosszul teljesít. Nincsenek a világpiacon értékesítő késztermékei.

 

A globalizációkutatással foglalkozó professzor nem rendszernek, hanem hálózatnak látja a globalizációt, amelyben kisebb és nagyobb hálózatok élnek és működnek egymás mellett. Ehhez hozzáteszi: az elmúlt évtizedeke egyik tapasztalata, hogy a globalizáció folyamata nem egyenletes. Sok benne a megtorpanás, a helyben állás és az újra indulás.

 

A globalizáció legerőteljesebben a gazdaságban és a kultúrában hat, de a politikára és a politikai rendszerekre kevésbé és ellentmondásosan. 

 

Amikor a globalizáció kapcsán az újságíró a politikai modell és a gazdaság összefüggéséről kérdezte, Tomka Béla így válaszolt: „A nyugati politikai és társadalmi modell egyes elemei a XX. század során követőkre találtak a világban. Egy ideig többé-kevésbé egyenes vonalúan zajlott a folyamat, majd az utóbbi egy-két évtizedre megállt, sőt több helyen visszafordult. Mivel azonban e modell sikeressége, így vonzereje tagadhatatlan, nincs okunk azt feltételezni, hogy hosszú távon az autokráciáknak áll a zászló.”

 

A professzor szerint Kelet-Közép-Európában azért volt sikeres a globalizáció, mert a posztszocialista országok kulturális adottságai megvoltak ehhez, ellentétben Oroszországgal. Ezzel kapcsolatban azt is megfogalmazta, hogy a volt német Kancellár, Merkel alaposan melléfogott az általa képviselt Oroszország-politikával, amit egyértelműen jelez az orosz-ukrán háború kirobbanása is.

 

Ennek kapcsán úgy vélekedett: Oroszország nem annyira a globalizáció ellen fordult a háború kirobbantásával, ő sokkal inkább a nacionalizmusnak tulajdonít komoly jelentőséget, összefüggésben Putyin döntéseivel. 

 

A vele készült beszélgetés másik részében a gyarmatosítás és a globalizáció párhuzamba állítását határozottan elutasította Tomka Béla. Sőt, a gyarmatosítást nem azonosította a kizsákmányolással, mert véleménye szerint India kivételével a legtöbb gyarmati ország legalább annyit kapott, mint amennyit adott gyarmattartóinak.

 

A kettő azért sem azonos, mert a globalizációból ki lehet maradni, ez politikai és gazdasági döntés kérdése. Ugyanez nem áll a gyarmatosítására. A kutató ehhez hozzátette azt is: a bezárkózó országok, a nem nyitott gazdaságok kivétel nélkül sikertelenebbek, mint a nemzetközi együttműködésben és kereskedelemben részt vevők. Erre Magyarország is a maga igen nyitott gazdaságával jó példa – hangzik el.

 

Hosszabban beszélgetésben szó esik a közepesen fejlett országok csapdájáról. Arról a jelenségről, hogy az olyan gazdaságilag a világelitjéhez felzárkózni akaró országok, mint hazánk, miért nem képesek egy bizonyos távolságnál közelebb kerülni a legfejlettebbekhez. Erről a témáról Farkas Beátával, a szegedi egyetem közgazdász professzorával készítettünk interjút, idén márciusban. 

 

Nincs mód kitérni a Szabad Európa hírportálján megjelent Tomka Béla-interjú minden részletére, akik kíváncsiak a teljes szövegre elolvashatják itt.