Tomka Béla: ezt a kötetet évtizedekig fogják használni – Szegeden mutatták be a Magyarország külkapcsolatai című új könyvet

Milyenek voltak a magyar-szovjet és a magyar-amerikai kapcsolatok? Milyen viszony fűzte Magyarországot a Varsói Szerződéshez, a KGST-hez, és mi jellemezte hazánk viszonyát a többi egykori szocialista országhoz? Egy enciklopédikus igényű kézikönyv bemutatóján jártunk.
Bod Péter

2022. szeptember 29. 14:10

Tomka Béla: ezt a kötetet évtizedekig fogják használni – Szegeden mutatták be a Magyarország külkapcsolatai című új könyvet

A régi nevén – és ehhez éppen a szegedi egyetem történészprofesszora, Tomka Béla ragaszkodott – a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Történettudományi Intézete az elmúlt évek egyik legnagyobb szabású munkáját végezte, és adta közre nemrégiben Magyarország külkapcsolatai (1945-1990) című munkájával, amelyet szerdán a Szegedi Akadémiai Bizottság (SZAB) székházában mutattak be, kifejezetten nagy érdeklődés mellett.

 

Akár tankönyvként, egyetemi jegyzetként használható kötet megírásának célja lebegett a kötet szerkesztőinek, Horváth Sándor, Kecskés D. Gusztáv és Mitrovits Miklós szeme előtt, amikor belekezdtek a monumentális kézikönyv megalkotásába.

 

Nem szorul magyarázatra, mennyire hiánypótló a mű, amely a rendszerváltás óta eltelt harminc év után összefoglaló módon kívánt foglalkozni a tárgyalt korszakra vonatkozóan Magyarország külkapcsolataival. 

 

 

A kötet grandiózusságáról sokat elmond, hogy huszonhárom szerző írta a 640 oldalas kötetet, amelyet negyvenhárom lektor nézett át, és mint kiderült, nem egy esetben egy tanulmányt négy is. 

 

A Történettudományi Intézete korábban nem mindenben teljesítette a vele szemben támasztott elvárásokat – fogalmazott a szerdai kötetbemutatón Tomka Béla, a SZTE Jelenkortörténeti Tanszékének vezetője, aki szerint nemrégiben megjelent kötet, valamint az intézet több nagy projektje azt jelzi, hogy ez a helyzet jó irányban változik.

 

Sok a szegedi szerző a kötet írói és lektorai között. Felülreprezentáltságuk egyértelmű más magyarországi egyetemek oktatóihoz képest, ami egyáltalán nem magától értetődő – állította meg Tomka professzor. 

 

Feltétlen erénye a kötetnek, hogy nem kizárólag a kétoldalú kapcsolatokat tekinti át a kötet, ahogyan az is, hogy elméleti jellegű tanulmányok is találhatóak benne – hangzott el. Alapkérdés Tomka Béla szerint, hogy az Magyarország külpolitikáját vizsgálhatjuk-e azokkal a módszerekkel, ahogyan egy demokratikus országét. Egy korlátozott szuverenitással rendelkező ország esetében ez teljességgel jogos felvetés.

 

 

A kötetet bemutató másik egyetemi oktató, Szalai Anikó, az állam- és jogtudományi karon belül működő Nemzetközi és Regionális Tanulmányok Intézetének (NRTI) vezetője elmondta, hogy jogászként másként olvasta a kötet, mint a történészprofesszor.

 

Kézikönyvként és tankönyvként is jól használhatónak nevezte a Magyarország Külkapcsolatai (1945-1990) című könyvet, ami azért is dicsérhető, mert a közérthető fogalmazás mellett nagyfokú tudományos igényesség jelzi a rendkívül terjedelmes kötetet.

 

Kutatási területe miatt megkülönböztetett figyelemmel olvasta el a Szuperhatalmak és az integrációk című közel kétszáz oldalas fejezetet, amelyben a nemzetközi kapcsolatok külön rendszerét térképezi fel az itt található hat tanulmány. 

 

Időszerű kérdés boncolgatott Szalai Anikó, amikor azt az elmúlt hónapokban sokszor megfogalmazott kérdést tette fel: azonosítható-e az orosz-ukrán háború nyomán kialakult világhelyzet az 1945 és 1990 közötti hidegháborúval. A nemzetközi jogász szerint nem, mert a korábbi bipoláris világ helyett egy multipolárisban élünk, amelyben nem érvényesül a tömblogika (a korábbi NATO-Varsói Szerződés katonai szembenállása). 

 

 

Ezeken túlmenően az Egyesült Államok hadserege képes ma egyedül arra, hogy százezer katonáját átvezényelje egy másik kontinensre. A csapatmozgások lebonyolítása Oroszország számára még egy szomszédos országba is komoly gondot okoznak – hangzott el. A hidegháború idejében a Szovjetuniót globális katonai hatalmak tartották, ez a ma Oroszországáról nem mondható el. 

 

A bemutatón jelenlévő két szerkesztő – Kecskés D. Gusztáv és Mitrovits Miklós mindketten a Bölcsészettudományi Kutató Központ Történettudományi Intézetének munkatársai – közül előbbi mondott köszönetet a kiemelkedően nagy szegedi érdeklődésért, a könyv huszonhárom szerzőjének pedig a tanulmányok megírásáért. 

 

A szerdai könyvbemutató utáni beszélgetéseken általános volt a vélemény, hogy az egyetemi oktatásban jól hasznosítható szakmunka született meg, amely egyszerre szolgálhatja a jelenkortörténet, a nemzetközi jog és a diplomáciatörténet oktatását.