Több mint húsz százalékkal nőhetnek az élelmiszerárak a következő hónapokban

Az őszi hónapokban tetőzik az infláció, majd ezt követően lassan mérséklődik, 2023 végén visszatér a jegybanki toleranciasávba és 2024 első félévében eléri a három százalékos jegybanki célt – mondta a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója az Inflációs jelentést bemutató sajtótájékoztatón.
Garai Szakács László

2022. június 30. 13:08

Több mint húsz százalékkal nőhetnek
az élelmiszerárak a következő hónapokban

Az infláció globálisan magasabban és tartósabban tetőzik a korábbi várakozásoknál, az előző Inflációs jelentés óta a költségoldali tényezők és ezzel együtt az inflációs ráták is tovább emelkedtek – Baksay Gergely ezzel indokolta, hogy a jegybank 11,0–12,6 százalék közé emelte idei inflációs prognózisát legfrissebb Inflációs jelentésében a márciusi jelentésben várt 7,5–9,8 százalékról.

 

Egész Európában jellemző, hogy több évtizedes csúcson van és hónapról-hónapra gyorsul az infláció, ami a termékek és szolgáltatások széles körét érinti.

 

A havi átárazások jelentősen gyorsultak, az elmúlt évekhez képest 3-4-szeresre, jelentős részüket az élelmiszerek gyors árváltozása magyarázza. Az élelmiszerárak több mint húsz százalékkal nőhetnek a következő hónapokban. A nyersanyag és energiaköltségek már „közel vannak a csúcshoz”, így ezek további jelentős emelkedésére nem számítanak. A termelői árak emelkedése még tart, ahogy azok fogyasztói árakba begyűrűzése is.

 

Friss jelentésében a jegybank 2,5–4,5 százalékról 4,5–5,5 százalékra emelte az idei GDP-növekedési várakozását. A növekedést idén elsősorban a háztartások fogyasztása hajtja. Jövőre kifutnak az egyszeri támogatások, így a nettó export hozzájárulása lesz a legmagasabb, ugyanakkor a GDP-növekedés lassul 2023-ban, 2,0–3,0 százalék lehet a korábban várt 4,0–5,0 százalék helyett, 2024-ben pedig változatlanul 3,0–4,0 százalékra számítanak.

 

A fogyasztás mellett a beruházási dinamika is lassul 2023-ban, egy százalék körülire elsősorban az állami beruházások csökkenésének következtében. Az emelkedő költségek előretekintve mérséklik a vállalati szektor beruházási aktivitását is.

 

A folyó fizetési mérleg hiánya idén átmenetileg a GDP mintegy hat százalékára emelkedik, majd két százalékra csökken, a fogyasztás lassulása, és a beruházások termőre fordulása miatt.

 

(MTI)

Kapcsolódó cikkek

mutasd mind