Nem sokkal déután négy után indultak el a tüntetők a Kálvin térről a Szabadság hídon át a Műegyetem rakpartra.

Az ország számos részéről, többek között Szombathelyről és Kalocsáról is érkeztek tüntetők a fővárosba, illetve nemcsak tanári szakszervezetek képviseltetik magukat, de ott van a Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége is a tüntetésen.

Nagyon sokan vannak a helyszínen, ezt mutatja az is, hogy a vonulók egy része még a Kálvin térnél van, a Nemzeti Múzeum előtt is rengetegen vannak, a tömeg eleje pedig már elérte a Műegyetem rakpartot.

Lengyel Tamás színész most műsorvezetőként van jelen. Szerinte a cél közös: az élhető jövő kiharcolása!”

Az első felszólaló Karácsony Gergely. „Én ahhoz a generációhoz tartozom, akik harminchárom évvel ezelőtt, amikor én még 14 éves voltam, és este hazamentem a tüntetésről, anyukám megkérdezte, miért vagyok rekedt, azt mondtam, mert egész nap azt kiabáltam, hogy »Ruszkik haza!«. Az én generációm azt gondolta, hogy ha eljön a szabadság, akkor azt soha nem vehetik el tőlünk” – mondta a főpolgármester. Hozzátette büszke a feleségére, aki tanító és büszke a fiára, aki ott van a tüntetők között.

„Azért vagyunk itt, mert miért ne élnénk egy álomért, hogy ez az ország újra közös otthonunk lesz. (...) Éljen az ország, éljen a szabad oktatás, éljen a grund!” – zárta felszólalását.

Schermann Fruzsina, az ADOM diákmozgalom elnöke szerint több mint 50 ezren gyűltek össze. „Nem félünk, nem hátrálunk és nekünk van igazunk” – mondta. Szerinte azoknak a diákoknak „nem remegett meg a keze”, akik '56-ban történelmet írtak.

Felszólalt a Magyar Anyák szervezettől László Györgyi, aki saját élményével kezdte a beszédét. Elmondta, a gyereke alsósként négy tanítót veszítette el és az első óriási traumát okozott neki, hetekig sírtak. Úgy fogalmazott, „a diákok most tanulják a tüntetéseken a demokráciát”, és „az egész társadalom hálával tartozik nekik”.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének képviseletében Nagy Erzsébet szólalt fel. Szerinte teljesen leépítették a közoktatást, elpazarolják a pénzt például a tankerületekre.

„Elegünk van a brüsszelezésből, a politikai vádakból, a lesajnálásból, a hazudozásból, a kettős mércéből, hogy totálisan leépítették a közoktatást, veszélyeztetik a gyerekek jövőjét. Már nem elegendőek a tűzoltó intézkedések. Többre van szükség, mert összeomlott a közoktatás” – mondta.

Kiemelte, egyre nagyobb az elégedetlenség az országban. Ezt is jól mutatja, eddig hatvanegy darab városban, negyvenegy tankerületi központ előtt volt demonstráció, Budapesten pedig valamennyi tankerületnél készülnek események ezután is”.

Ezt követően felolvasta a PDSZ nyolc pontból és az Egységes Diákfront ötpontos követelését.

Nagy Erzsébet bejelentette október 27-án újra lesz élőlánc Budapesten. Hozzátette: „az Egységes Diákfront pedig azt ígéri, hogy Budapestet most körbeöleljük”. Elmondta azt is, a következő tüntetés november 26-án a Kossuth téren, és azt is tervezik, hogy október 27. és november 26. egy újabb országos egységes sztrájknapot is tartanak.

Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint a „a magyar kormány nem fogja fel, hogy a pályakezdő pedagógusok nem tudnak megélni a bérükből”. Hozzátette „A bérkérdés szükséges, de nem elégséges feltétel ahhoz, hogy az oktatás problémái megoldódjanak”

Arról is beszélt, hogy „évente több ezer pedagóus megy nyugdíjba, de a megalázó fizetések miatt nincs pedagógus utánpótlás, emiatt pedig veszélyben a jövőtők”.

Az elnök szerint „A baloldalizás, a brüsszelezés nem válasz a követelésekre”. Miközben beszélt a tömeg belekezdett „Orbán takarodj” rigmusba.

Szombathelyről érkezett a diák, Bozai Ákos, aki az Adom tagja. Mint mondta ezért van itt, mert „rohadtul elegem van!”. Szerinte „a magyar oktatási rendszer zuhanórepülésben száguld a föld felé”.

Hangsúlyozta, a jelenlegi helyzetben sérül a tanulók tanuláshoz való joga és a pályaelhagyók száma legalább úgy nő, mint Mészáros Lőrinc vagyona. „Nincs tanár, nincs jövő!” – zárta felszólalást a diák.

„Mocskos Fidesz” és „Fizessétek ki a tanárainkat” – kiabálja a tömeg a Műegyetem rakparton.

Szilágyi József, az EVDSZ elnöke szerint elég volt az arroganciából, az agymosásból, a jogtiprásból. Hangsúlyozta: „a hatalom arroganciáját meg kell törni és a társadalom szolidaritását erősíteni kell”.

Köves Ferenc (SZÁD), úgy látja, a kormány csak szavakban „nem hagy senkit az út szélén”, most pedig „A szegényeket egyenesen belerúgják az árokba”

Kolesár András amatőr színész, futár a KATA károsultak képviselője erősen fogalmazatt, azt mpndta „Rá kell borítani az asztalt a hatalomra, és azonnali cselekvésre kényszeríteni”. Szerinte „a változást nem szép hosszú beszédekkel és tüntetésekkel kell elérni, hanem tettekkel”. Kolesár feltette a kérdést: „Mennyi időnek kell eltelnie, mire oroszországi kényszertáborokba vezetnek minket?” „Hazudnak nekünk, reggel délben és este. A mi adónkból hazudnak az arcunkba” – mondta, közben zengett a tömegben a „Ruszkik haza”.

A pedagógusok, a diákok és a szülők 9 pontba szedték a követeléseiket 

1. Érdemi és nyilvános párbeszédet az oktatás megújításáról! Hiteles tájékoztatást a kormány és a közmédia részéről!
2. Szüntessék meg a pedagógusok lejáratását, az oktatási szereplők megfélemlítését! A kirúgott vagy leváltott tanárokat azonnal helyezzék vissza! Megbecsülést a pedagógusoknak!
3. Érdekérvényesítő sztrájkjogot a pedagógusoknak!
4. Felelős, hozzáértő oktatásirányítást! Önálló oktatási minisztériumot!
5. Kisebb terhelést a diákoknak és a pedagógusoknak!
6. Esélyteremtő, minőségi oktatást és nevelést mindenkinek – az óvodától az egyetemig!
7. Versenyképes és értékálló bérezést az oktatásban dolgozóknak!
8. Minőségi, 21. századi környezetet a tanuláshoz és a tanításhoz, neveléshez!
9. Szakmai szabadságot és támogatást az oktatásban! Korszerű nemzeti alaptantervet! Szabad tankönyvválasztást!