Tízezer ukrán katona és legalább 287 gyerek halt meg a háború kezdete óta Ukrajnában, akár 300 ezer tonna gabonát is megsemmisíthettek az oroszok, jövő hét végéig eldől, Ukrajna megkapja-e az uniós tagjelölti státuszt

Ezek voltak a háború legfontosabb eseményei szombaton.
Kovács M. Norbert

2022. június 12. 04:55

Tízezer ukrán katona és legalább 287 gyerek halt meg a háború kezdete óta Ukrajnában, akár 300 ezer tonna gabonát is megsemmisíthettek az oroszok, jövő hét végéig eldől, Ukrajna megkapja-e az uniós tagjelölti státuszt

Legalább 287 gyermek halt meg és 492-en sérültek meg február 24 óta, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát

 

– ezt állítja közleményében az ukrán főügyészség. Legutóbb 24, Mariupolban elhunyt gyereket azonosítottak, akik az orosz ágyúzások áldozatai lettek. A főügyészség mindehhez hozzátette, hogy ennél jóval magasabb is lehet a gyermekáldozatok száma.

 

Egy brit védelmi minisztériumi jelentés szerint az oroszok újabban a precíziós rakétáknál sokkal kevésbé hatékony fegyvereket használnak Szeverodonyeck ostrománál, ami arra utal, hogy kifogyhattak a precíziós rakétákból. Ezzel viszont nagyon megnőtt annak a kockázata, hogy a korábbinál jelentősebb járulékos károkat okoznak, és sokkal több civil áldozatra is lehet számítani. A brit minisztérium szerint 

 

az oroszok április óta a 1960-as évekből származó, 5,5 tonnás rakétákkal lőhetnek városi célpontokat, amiket eredetileg repülőgép-anyahajók elpusztítására fejlesztették ki, szárazföldi célpontok ellen rendkívül pontatlanok. 

 

A brit jelentés szerint június 10-ig az oroszok nem tudtak előrenyomulni Szeverodonyeck déli részén, folyamatos utcai harcokat vívnak, ezekben pedig valószínűleg az oroszok és az ukránok is súlyos veszteségeket szenvedtek már el.  

 

Szeverodonyecknél az oroszoknak tíz-tizenötször több tüzérségi fegyvere van, mint az ukránoknak

 

– nyilatkozta Vadim Szkibickij, az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője a Guardiannak. Szkibickij szerint az ukrán védők már majdnem kifogytak a lőszerből, és sürgős utánpótlásra van szükségük elsősorban precíziós rakétakilövő rendszerekből. Korábban az USA, valamint Nagy-Britannia is ígéretet tett, hogy újabb rakétavetőkkel látják el a város ukrán védőit, de a szállítmány még nem érkezett meg.

 

Joe Biden szerint 

 

Volodimir Zelenszkij nem akarta meghallani a figyelmeztetéseket az oroszok készülő támadásáról

 

– az amerikai elnök az AFP szerint egy Los Angeles-i rendezvényen beszélt erről. Biden szerint előre figyelmeztették az ukrán elnököt, hogy mire készül Vlagyimir Putyin. Az amerikai elnök szerint a hírszerzési információk alapján egyértelmű volt, hogy Putyin be akar törni Ukrajnába, de Zelenszkij hallani sem akart erről, ahogy sokan mások sem. Biden ehhez hozzátette, hogy megérti Zelenszkij reakcióját, de ettől még a végeredmény valóban az lett, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát.

 

Akár 300 ezer tonna gabona is lehetett azokban a raktárakban, amiket az oroszok pusztítottak el légicsapások során az elmúlt héten

 

– nyilatkozta az ukrán köztévének Tarasz Viszockij, ukrán agrárpolitikai és élelmezésügyi miniszterhelyettes. Elmondása szerint a háború kitörésekor a mikolajivi raktárakban 250-300 ezer tonna szemesterményt tároltak, aminek a legnagyobb része kukorica és búza volt.

 

Közben Volodimir Zelenszkij egy szingapúrban megrendezett biztonságpolitikai fórumon videós bejelentkezésben arról beszélt, hogy

 

az ukrán gabona nélkül a világ akut és súlyos élelmiszerkrízissel és éhínséggel kell, hogy szembenézzen.

 

Közben az orosz és a török külügyminiszter tárgyalásokat folytattak, hogy egy folyosó jöhessen létre, amin keresztül gabonát szállító hajók juthatnának el a Fekete-tengerre. A tengeri folyosóhoz viszont aknamentesíteni kellene az ukrán vizeket, amibe ugyanakkor az ukránok nem mennek bele, mert szerintük az oroszok kihasználnák a helyzetet, és újabb támadási hullámot indítanának az aknamentesített vizeken. Ukrajnát nemrég Szenegál elnöke is aknamentesítésre kérte, azzal érvelve, hogy ha a gabona nem indul el Ukrajnából, az Afrikában súlyos éhínséget fog eredményezni. Közben Oroszország a napokban szárazföldi gabonaszállítmányt indított a megszállt Melitopolból, a vagonok a Krímen keresztül mennek Törökországba és a környező országokba. Az ukránok korábban azt mondták, hogy Oroszország több százezer tonna gabonát lopott az irányításul alá került területekről.

 

A nyugati szankciók, a cégek tömeges kivonulása, a külkereskedelem összeomlása és a legképzettebb munkaerők elszívása miatt tizenöt évnyi erősödését veszíti el az orosz gazdaság idén. Az IIF (Institute of International Finance – Nemzetközi Pénzügyi Intézet) friss jelentése szerint az orosz gazdaság zsugorodása 15 százalékos lesz 2022-ben, jövőre pedig további 3 százalékos lesz a csökkenés. Ez várhatóan később tovább romlik majd, mivel a következő hónapokban újabb, Oroszországot sújtó szankciók bevezetése várható. Az IIF jelentése ugyanakkor azt is megjegyezi, hogy a nyugati szankciós politika a büntetéseket kiszabó országok gazdaságára is jelentős hatással lehet.

 

„A »nem akart róla hallatni« kifejezés mindenképpen magyarázatra szorul”

 

– nyilatkozta Szerhij Nyikiforov ukrán elnöki szóvivő Joe Biden amerikai elnök nyilatkozatával kapcsolatosan, ami szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „hallani sem akart” az orosz invázióról szóló amerikai jelentésekről. A szóvivő szerint Zelenszkij többször felszólította a nemzetközi partnereket, hogy megelőző szankciókkal kényszerítsék Oroszországot az Ukrajnával határos térségben állomásozó csapataik kivonására. 

 

„És itt már azt lehet mondani, hogy a partnereink nem akartak minket meghallgatni”

 

– mondta Nyikiforov.

 

Az amerikai elnök kijelentésére Zelenszkij tanácsadója, Mihajlo Podoljak is reagált: 

 

„Természetesen ez nem teljesen igaz. Nagyon jól megértettük, hogy Oroszország különféle terjeszkedési forgatókönyveket dolgozott ki. Volodimir Zelenszkij asztalán mindig volt releváns elemzés, ami kiváló minőségű hírszerzői munkán alapult. Az elnök emellett figyelmesen reagált partnereink minden szavára és figyelmeztetésére”

 

– idézi Podoljakot a Telex, aki a lap szerint megjegyezte, a kérdés az volt, hogy pontosan mekkora lesz az invázió mértéke.

 

Eddig összesen mintegy 10 ezer ukrán katona halt meg a háború kezdete óta

 

– nyilatkozta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója, Olekszij Aresztovics, egy interjúban. Ez alapján az ukránok naponta mintegy 100 katonát vesztettek a harcokban, és több százan sebesültek meg. Az ukrán kormány szerint ugyanakkor több mint 30 ezer orosz katona halt meg a háborúban, vagyis az orosz veszteségek többszörösei az ukránokénak. A brit hírszerzés becslése viszont ennél sokkal alacsonyabb, szerintük 15 ezer körül lehet a háborúban meghalt orosz katonák száma. Az oroszok március 25. óta nem adtak ki hivatalos adatot a veszteségeikről, akkor azt közölték, hogy 1351 orosz katona és tiszt halt meg az általuk „különleges katonai műveletnek” nevezett háború során.

 

(Fotó: Ukrinform/AFP/Hennagyij Mincsenko)

 

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, a jövő hét végéig véglegesítik az álláspontjukat arról, hogy Ukrajna megkapja-e az EU-s tagjelölti státuszt. Von der Leyen erről Kijevben beszélt egy Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón.  

 

Von der Leyen ugyanakkor emlékeztette az ukrán elnököt, hogy a közigazgatási reformok terén és más területeken elért haladás ellenére még sokat kell tennie Ukrajnának: 

 

„Ön sokat tett a jogállamiság megerősítéséért, de még mindig szükség van reformokra, például a korrupció elleni küzdelemre”

 

– mondta Von der Leyen Zelenszkijnek a Telex szerint.

 

Ukrajna még február 28-án, négy nappal Oroszország inváziójának kezdete után adta be az Európai Unióhoz való csatlakozási kérelmét. Az uniós tagságról szóló tárgyalások alap esetben évekig tartanak, aminek során a jelölt országoknak bizonyítaniuk kell, hogy megfelelnek a csatlakozási kritériumoknak. Volodimir Zelenszkij a csatlakozási kérelem beadásakor azt javasolta, az EU egy különleges eljárás során biztosítsa Ukrajna mihamarabbi tagságát.

 

Az ukrán fegyveres erők újabb Starlink műholdas kommunikációs rendszert kaptak a SpaceX alapítójától és vezérigazgatójától, Elon Musktól. Erről az ukrán védelmi minisztérium szombati tweetjében azt írta: 

 

„Elon Musk nemcsak a Mars-küldetés előkészületein dolgozik, hanem a különleges küldetéseikhez szükséges Starlink rendszereket is átadja hírszerzésünknek. Az ukrán hadsereg megvédi a szabadságot a Földön, hogy az a Marson is létrejöhessen” 

 

– idézi az ukránok tweetjét a Telex.

 

 

Háborús bűnöket vizsgáló ENSZ bizottság érkezett szombaton Ukrajnába, ezt az ukrán parlament alelnöke, Olena Kondratyuk közölte. A bizottság feladata a háborús bűnök és az emberiesség elleni bűntettek kivizsgálása.

 

„Biztosítottam az ENSZ független bizottságát, hogy az ukrán ukrán parlament mindent elkövet, hogy a misszió sikerrel járjon. A fő feladat a gyanúsítottak beazonosítása, a bizonyítékok összegyűjtése és az anyagok megfelelő előkészítése, hogy senki se úszhassa meg a büntetést”

 

– idézi Kondratyukot a Telex.