Orbán Viktor elment tavaly nyáron Romániába, konkrétan Székelyföldre, Tusnádra, és onnan vázolta, a szerinte a magyar állam előtt álló legjelentősebb feladatokat. Amelyek közül az egyik legfontosabb, hogy le kell jönni a gázról:

„S végül van még egy feladat: le kell jönni a gázról, az áram sokkal kisebb terhet jelent Magyarországnak, mert van atomerőművünk, meg van szolár energiánk is. Ha át tudjuk terelni a fogyasztást gázról másra, mondjuk, áramra vagy biomasszára – így kell modernül hívni a fát –, akkor az a teher, amely bennünket nyomaszt, csökkenni fog. Ez a költségvetés mostani tervei mellett tartható, kivitelezhető feladat.”

Orbán ezt azzal indokolta, hogy háborús energiaárak vannak. Nem hazudott. Ukrajna nyugati és főként német támogatása miatt Moszkva 2021 nyarától fokozatosan csökkentette az európai gázszállításait, 2022. május-júniustól pedig csaknem teljesen leállította az európai exportját, amivel csillagos egekbe emelte a földgáz árát.

Amikor Orbán Tusnádon beszélt, a gáz tőzsdei ára éppen átlépte a megawattóránkénti 200 eurót. Azonban ott nem állt meg: egészen 340 euróig emelkedett megawattóránként. Onnan erős csökkenésnek indult, de mivel a magyar kormány – illetve cége, az MVM – éppen nyáron és ősszel töltötte a tározókat, a magyar lakosság átlag fölött fogyasztó része, valamin a piaci cégek és közületek egésze horrorárat, akár 1000 forint fölött fizetett a földgáz köbméteréért.

Orbán ősszel kampányt is indított a felelősség áthárítására, melyben a gázárat nevezte meg az infláció fő okának (ami nem volt igaz), a gázáremelkedést pedig „az elhibázott brüsszeli szankcióknak” tulajdonította, noha az orosz földgáz nincs és nem is volt uniós embargó alatt.

Abban ugyanakkor Orbánnak igaza volt, hogy a gázáremelkedés 10 milliárd eurós, csaknem 4000 milliárd forintos többletkiadást okozott Magyarországnak: tízről 17 milliárd euróra nőtt az energiaszámla.

Orbán erről az álláspontjáról nem szakad le. 2023. február 27-én parlamenti idénynyitóját arra az alapvetésre építette, hogy

„világossá vált, hogy az energiaárak nem térnek vissza a háború előtti szinthez.

 

A gáz ára az európai gáztározók föltöltése után is a háború előtti árak háromszorosa maradt.”

Ebben természetesen nem mondott igazat. A földgáz ára nemhogy visszatért volna a háború előtti szintre, de jelentősen alul is múlta: visszazuhant a 2021. nyári mértékre.

Azonban az utóbbi másfél év piaci mozgásai több dologra is rámutatnak.

• Egyfelől arra, hogy rotterdami tőzsde kisvolumenű, kvázi vészhelyzeti piac, könnyen manipulálható, és bármilyen aprónak tűnő esemény is befolyásolni tudja.
  Például a mostani nyugdíjreform ellen tüntetések Franciaországban, és ennek részeként az LNG-terminálok blokkolása néhány nap alatt huszonöt százalékot emelt az áron: 40 euró/megawattóráról 50 euró fölé.
• Másfelől az európai piacról eltűnt a kínálat körülbelül fele, mert az oroszok nyomásgyakorlási célból önként, embargó és szankció nélkül kivonultak róla.

Ugyanakkor a szállítási költségek miatt az LNG-piac nagyon nem lehet 40 euró/megawattóránál olcsóbb. Ezt az árat is csak a kereslet jelentős csökkenésével érte el Európa, amit az enyhe tél, a kínai igények visszaesése és maguk a brutális árak értek el.

Bár hosszútávon minden bizonnyal enyhülnek a telek, de arra nincs garancia, hogy nem lesz egy-két kimondottan durva is. A kínai keresletcsökkenés valószínűleg csak átmeneti volt, és a zéró Covid-politika okozta, amivel már felhagytak. Ellenben a kormány, Orbán nyilatkozatiból is kivehetően, elhúzódó háborúra számít, ergo az orosz szállítások árcsökkentő hatású újraindítására sem nagy az esély.

Ehhez képest alig tíz nappal azután, hogy Orbán kifejtette, maradnak a magas gázárak, felszólalt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évadnyitóján, és bejelentette, hogy

„gázerőműveket építenek, hogy kiszolgálják a nagy ipari központokat, a döntések meg is születtek már.”

Ezt a fordulatot senki nem látta jönni, ez önmagában is megdöbbentő volt.

Miközben háborús, majd szankciós energiaárakról beszélt,

meg hogy „le kell jönni a gázról”,

• azután, hogy teljesen új energiastratégiára van szükség, és ezért kellett a kormány is átalakítani (tehát ezért menesztette ősszel Palkovicsot, és emelte be Lantost),
• továbbá, hogy háromszoros árak vannak, és már nem térnek vissza a háború előtti szinthez
• – bejelenti, hogy még sokkal, de sokkal több gázt akar venni, egy amúgy is kínálathiányos piacról.

Ezt először lehetett puszta blöffnek gondolni, de hétfőn az energiaminisztérium közleményben jelezte, hogy már ki is írták a közbeszerzést három új gázerőműre, amelyek közül kettő Tiszaújvárosban, egy pedig Visontán épülne.

Pláne megfizethető, nem súlyos veszteséget okozó áron.

Az oroszok Ukrajnán keresztül nem szállítanak, az Északi Áramlat leállítása, majd felrobbantása miatt Ausztrián keresztül sem. A déli, török vezeték kapacitása véges, a horvát interkonnektornak az ára magas.

Nincs több gáz, mint jelenleg, pedig sokkal több kellene. Ami a keresletnövekedés miatt nyilván az árat is jelentősen emeli majd.

Érdemes azért itt megemlíteni, hogy tavaly február 1-jén, amikor Orbánt Putyin magához rendelte, Moszkóvia ura a sajtótájékoztatóján azt mondta, a magyarországi kormány olyan jól képviseli az orosz érdekeket, hogy jutalomként a világpiaci ár ötödéért kapja a földgázt.

Az MVM költségvetésének adatai mást mutatnak: Magyarország nemhogy a piaci ár töredékéért kapná a gázt Moszkvától, de egyenesen többet fizet érte, mint ha máshonnan venné Rotterdamban.

Orbán mégse helyesbítette Putyint, csak annyit mondott, hogy ha van orosz gáz, akkor van rezsicsökkentés is. Azóta az is kiderült, hogy ez sincs így, bár orosz gázt az Unióban egyedül már csak Magyarország vesz.

Az árát meg majd kifizeti a lakosság, eddig se omlott össze a kormány támogatottsága az infláció vagy az emelt gázár miatt.