Pontosan értik, tudják, hogy mi történik évről évre. Hogy a rügyekből előbb virágok lesznek, aztán ők is egyszer csak megjelennek. Aztán egyre nagyobbak lesznek. Majd amikor itt az idő, akkor jön az átváltozás. Majd a vég. A zöld sárgává vagy éppen pirossá válik, majd lassan a színek egyre halványabbak lesznek. Végül jön az a pillanat, amikor el kell engedni az ágat. És azt is könnyedén, elegánsan meg tudják tenni. Persze ők azt is tudják, van feltámadás, hiszen jövőre újra jönnek, és kihajtanak, és ez így megy, mert így kell mennie, így kell lennie.

Egészen addig, amíg a fa úgy akarja. Hogy azután mi lesz, ha már a fa nem akarja? Azon gondolkozzon a fa, hiszen övé a levél.