Tésztavágó és iratmegsemmisítő a barátja: Ildikó díjnyertes papírcsíkokat tekergetett

Geszti Ildikó indázó papírcsíkjaival közönségdíjas lett az Agóra 30/60 nap az alkotásra elnevezésű pályázatán, a Képzelt valóság kategóriában. Ez volt élete első versenye. A felhívásra a járvány idején született képzőművészeti alkotásokat vártak. A Szegedi Tükörnek beszélt alkotásairól.

– Három képet küldtem a szegedi pályázatra, s egy közülük közönségdíjas is lett. Összesen tizenöt képet készítettem eddig ezzel az úgy nevezett quilling (kvilling) technikával. Sokat vívódtam rajta, hogy be merjek-e nevezni, mert nem éreztem magamban annyi bátorságot, de a barátaim és ismerőseim biztattak, hogy helytállok a versenyben, és így is lett – mesélte a 45 esztendős, mezőtúri Geszti Ildikó élete első megmérettetéséről. Ahogy sokan mások is, gyerekkorában megtanult kézimunkázni, kötni, horgolni, hímezni. Később patchworköt is varrt egy darabig, majd gipszképeket formázott, aztán keresett valami újabb technikát.

Fű, fa, virág, méhecske. Kattintson fönti képünkre, nézze meg galériánkat Ildikó alkotásainak legjaváról!

Erre a módszerre úgy talált rá, hogy eredetileg a gyermekének vette azt a készletet, amelyben a hozzávaló papírcsíkok és a feltekerésükhöz használatos tollszerű eszköz volt. A gyereket nem érdekelte a készlet, s az a fiók mélyére került, ám amikor Ildikó látta az interneten, milyen gyönyörű képeket lehet vele összeállítani, elővette. Az első sikerültebb alkotásokat a családtagjainak és barátainak ajándékozta, s nagy sikert aratott vele. Így kezdődött.

Geszti Ildikó

Virágokkal kezdődött

– Mindenkinek a rá jellemző formákat és színeket igyekszem kiválasztani és a képre tenni, ahogy én gondolom. Úgy érzem, jól eltalálom, mert egytől egyig tetszenek a képek – tette hozzá Ildikó. Indázó virágokkal kezdte az alkotást, s egyelőre ezek a formák vannak többségben, de már tovább is lépett, készített bonyolultabb baglyot, lepkét. Az internetről lesett el motívumokat, amelyeket kipróbált, több-kevesebb sikerrel. Azt mondja, sok került a kukába, de nem kellett hozzá hosszú idő, hogy ráérezzen a technikájára, és már úgy hajlottak a virágszálak, szirmok és levelek, ahogy szerette volna. Ez igazi örömöt jelentett számára.

Betanított műszerész

A tavaly kezdődött karantén időszak alatt talált rá erre a foglalatosságra, és rájött, mennyire jó szórakozás. Ebből nőtt ki, hogy a barátainak is személyre szabott ajándékot készítsen belőle. Gyönyörködnek a műveiben, bár papírcsíktekerésre még nem tudta rávenni őket, mert azt mondják, nem tudnák. Pedig Ildikó szerint nem ördöngösség, és amúgy is, ha nagyon akarunk valamit, akkor meg tudjuk csinálni. Némi kézügyességre és türelemre van szükség hozzá. Ő is csak akkor ül neki, ha ideje engedi, munka után vagy hétvégén. Eredetileg ugyan női szabónak tanult, de tíz éve egy kis elektronikai cégnél betanított műszerész, azaz ott is apró paneleket illeszt össze türelemmel – ez a közös a legújabb hobbijával. Vagyis kikapcsolódásként is pepecsel pár órát a házimunka után, mert pihenteti, szórakoztatja. Emellett a mostani körülmények között hetente háromszor online tornázik.

Három milliméter

A quilling úgy készül, hogy Ildikó az alapra ragasztóval rögzíti a feltekert és megformált papírcsíkokat. A legtöbb csíkot sima A4-es lapokból vágja ki, többnyire öt-hat milliméteresre, de próbálta már vékonyabb, három milliméteres darabokkal is. A netről leste el azt is, hogy remekül lehet tésztavágóval papírt aprítani, úgyhogy ezzel gyártja az alapanyagot. Másik segítsége az iratmegsemmisítő, azzal ráadásul érdesebbre, recésebbre tudja szeletelni a papírt, ami más textúrát kölcsönöz a képnek. Nem mindegy az sem, milyen vastagságú papírt választ. Úgy emlékszik, eleinte egy virágot két-három órába telt feltekerni, majd gyorsult valamennyit a keze. Egy-egy képpel azért most is napokat tölt el.

Alkotás közben

Apácák kezdték

A quilling, magyarul papírcsík technika története félezer évre nyúlik vissza. A reneszánsz idején francia és olasz apácák, szerzetesek díszítettek a könyvborítókat ezzel a módszerrel – a könyvek aranyozott széleit használták a quilling alakzatok megformáláshoz. A XVIII. században egész Európában elterjedt, majd Amerikában is kezdték megismerni – írja róla a papircsik.hu.

Jelenleg egy kislány nevét rakja ki, ugyancsak ajándékba; sőt már megrendelést is kapott egy barátnőjétől, akinek a hátán lévő tetoválást kell papírból megtekernie, hogy kitehesse a mintát a falra dísznek. Ildikó alkotás előtt nem tervez vagy rajzol sokat. Kiválasztja a színeket, amelyeket összhangban lévőnek érez egymással, a saját ízlésének megfelelően. Ha nem ismeri közelről, akinek az alkotása készül, megkérdezi, milyen árnyalatokat szeret, milyen ruhákat hord, otthon milyen színek veszik körül, és ebből indul ki. Aztán csak hagyja indázni a színes papírszalagokat.

Dombai Tünde

Tovább olvasom