– Történészként sehol nem olvastam olyat, hogy Horthy Miklós zsidó életeket mentett volna. Sőt, Horthy Miklós világ életében antiszemita volt, ezt soha nem titkolta. 1920-tól kezdve, a szegedi gondolat egyben antiszemita gondolat is volt. Az első antiszemita törvényt az első világháború után az ő kormányzósága alatt hozták meg: az egyetemekre korlátozták a zsidó származású hallgatók felvételét. Ne feledjük azt sem, a következő évtizedekben kéttucatnyi zsidóellenes törvényt fogadott el a Parlament, valamennyin ott van Horthy Miklós aláírása – mondta Molnár Judit.

A szegedi történész hangsúlyozta, ezek a törvények különböző módokon fosztották meg a zsidóságot életlehetőségeiket, emberi méltóságuktól.

– Arról se feledkezzünk meg, hogy 1943-ban, amikor Horthy már pontosan tudta azt, hogy mit jelent a deportálás, akkor még azt kérdezte Hitlertől és Ribbentrop birodalmi külügyminisztertől Ausztriában, klessheimi kastélyban, hogy mihez kezdjen a zsidókkal azután, hogy már minden életlehetőségüktől megfosztotta őket. Erre Ribbentrop azt mondta, vagy koncentrációs táborokba kell őket küldeni, vagy meg kell őket semmisíteni. Hitler pedig azt mondta, a zsidók olyanok, mint a tuberkulózis bacilusok. Egy évvel később, 1944-ben Magyarország március 19-i német megszállása után Horthy Miklós azt is tudta, ha eddig nem engedte a zsidókat koncentrációs táborokba akkor most, ha szabad kezet ad az újonnan kinevezett Sztójay Döme vezette kormánynak, akkor az halálos ítéletet jelent a magyar zsidóságnak. Horthy Miklós igenis kiszolgáltatta a zsidó magyar állampolgárokat – sorolta Molnár Judit.

Ötvenhét nap alatt 440 ezer embert deportáltak. Négy hónappal a német megszállás kezdete után már csak a fővárosban voltak magyar zsidók.

– Erre szokták mondani, hogy Horthy a budapesti zsidókat megmentette. Csakhogy akkor, amikor 1944. június 26. után folyamatosan érkeznek a csendőrök a fővárosba azért, hogy deportálják a zsidókat, eszébe nem jutott a kormányzónak leállítani ezt a folyamatot. Majd amikor július 5-én megtudta, hogy Baky László, a Sztójay-kormány belügyi államtitkára állítólag puccsot akar végrehajtani ellene a csendőrökkel, akkor mondta azt, hogy vonuljon vissza Budapestről a csendőrség. Az egyébként egyáltalán nem zavarta, hogy a főváros környékéről 27 ezer magyar zsidót deportáltak – jegyezte meg az egyetemi docens.

Szegedről és a város környékéről kilencezer magyar zsidót és zsidónak minősített magyar állampolgárt deportáltak, három vonatot indítottak el, június 25-én, 27-én és 28-án. – Ekkor hívott össze Horthy Miklós egy koronatanácsi ülést. Ezt azért hangsúlyozom, mert ezen az ülésen akármennyire is állítják, hogy megtette, Horthy nem állította le a deportálásokat. Azt mondta, szíve szerint leállítaná, de legyen humánusabb a deportálás. Ennyi történt – mondta Molnár Judit, aki azt is kijelentette, semmilyen szobor, dombormű, emlékmű nem illeti meg Horthy Miklóst. Egy olyan antiszemita politikus volt, akinek a nevével fémjelzett kurzus kifejezetten kirekesztő volt. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, Horthy többször leírta:

Nyitóképünk a Fortepanról való. A helyszín Nyíregyháza. A Kossuth téren ünnepség rendeztek a frontról hazatért katonák tiszteletére a Városháza előtt 1941. november 17-én. Horthy Miklós kormányzó ekkor kitüntetéseket is átadott. Horthy mellett Keresztes-Fischer Lajos altábornagy, hátul Bartha Károly vezérezredes, honvédelmi miniszter.