Telibe találta a válság a külföldi multinacionális vállalatokra épülő, olcsó munkaerőre és összeszerelő üzemekre alapozó magyar gazdasági modellt
2022. október 17. 11:19
Az európai gazdaság egészét megviseli az energiahordozók árának megugrása. Nagyon eltérő azonban az egyes országok helyzete: akik magas hozzáadott értékű, szolgáltatás- és tudásalapú gazdaságot építettek, kevésbé érzik meg a drágulást. Mivel a magyar gazdaság nem ilyen, nekünk különösen fáj a jelenlegi helyzet. Az alapvetően külföldi multinacionális vállalatokra épülő magyar gazdasági modellt pedig telibe találta az energiaválság – írja a G7.
Zabáljuk az energiát
A gazdasági portál elemzésében rámutat: európai összehasonlításban magas a magyar gazdaság kitettsége az energiahordozóknak. Ennek egyik oka, hogy alacsony magyar GDP, ehhez viszonyítva pedig a drágulás arányaiban nagyobb, mint a tehetős országokban. További probléma, hogy a hazai gazdaság viszonylag nagy energiaigényű összeszerelésre rendezkedett be, miközben jelentős részben importból fedezi az energiaszükségletét.
Ahogy a fenti ábrán látható, a magyar gazdaság egységnyi GDP megtermeléséhez az átlagosnál több energiát használ fel. Ha tartósan drágák lesznek az energiahordozók, folyamatosan magas import mellett tud csak a magyar gazdaság működni.
Pazaroljuk az energiát
A magyar gazdaság a Bloomberg számításai szerint a legkiszolgáltatóbb Európában: ha a télen egy olyan energiaválság áll elő, amelynek kezelésében nem működnek együtt az uniós tagállamok, akkor Magyarországon várható a legnagyobb GDP-csökkenés.
Mivel a kormány a megújuló energiaforrásokra, az energiahatékonyságra – különösen az ingatlanok szigetelésére – sokáig nem fordított figyelmet, most forint ezermilliárdokkal kell mindezért megfizetni. A lakóházak szigetelésének és energetikai korszerűsítésének elmaradása, a közintézmények silány állapota most végső soron többe kerül a magas energiaszámlán keresztül, mintha időben felújították volna őket.
A G7 ezzel kapcsolatban kiemeli a távfűtés kérdését. Ezzel a hazai lakóingatlanok tizenhét százalékát fűtik, az ehhez használt hőt pedig hetven százalékban földgázból állítják elő. Ez adja a hazai éves gázfelhasználás hét százalékát. Ennek akár 80–90 százaléka kiváltható lenne geotermikus energiával – ha ez már megtörtént volna, idén 350–400 milliárd forinttal kevesebb földgázt kellene importálni.
Folyamatosan romló fizetési mérleg
A drága energiahordozók megfizetése folyamatos devizakeresletet generál. Emiatt sok országban romlott a külkereskedelmi egyensúly, de a legfrissebb, júliusi adatok szerint
Románia, Belgium és Málta mellett a magyar folyó fizetési mérleg a legrosszabb. A GDP már több mint tizedét teszi ki a folyó fizetési mérleg hiánya.
Masszív államháztartási hiány
A fizetési mérleg hiánya azért különösen veszélyes a magyar gazdaságra, mert masszív államháztartási hiánnyal társul. (Augusztusban már 2872 milliárd forint volt a hiány, ez minden szempontból a legrosszabb mutató az elmúlt 30 évben – a szerk.)
Elmaradó uniós pénzek
Az 1990-es évekből ismert ikerdeficit, amikor a folyó fizetési mérleg és az államháztartás is jelentős passzívumot mutat, csak akkor lenne fenntartható, ha jelentős mértékű külső forrás érkezne a magyar gazdaságba. Az Európai Unió azonban a hagyományosnak mondható, kohéziós és strukturális alapokból 3500 milliárd forintnyi összeget tart vissza a kormány jogállami normákat sértő gyakorlata miatt. Emellett a mindent átszövő korrupció miatt az Újjáépítési Alapból nekünk járó 7,5 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatást sem kaptuk meg - egyedüliként Európában. Uniós támogatások nélkül azonban nagyon nehéz lesz fenntartani az ország pénzügyi stabilitását.
