Milliókat vett ki a tanárok zsebéből az Orbán-kormány, amikor úgy döntöttek, innentől mindig a 2015-ös minimálbért alapul véve számítják a pedagógusok bérét. Ha az elmúlt években is követte volna az inflációt a tanárok fizetése, akkor a kezdőfizetés nem nettó 207 ezer forint lenne, hanem még főiskolai diplomával is közelítené a nettó 300 ezer forintot. És ez csak a legalapvetőbb eset. Egy tízéves gyakorlattal bíró általános iskolai tanár már tavaly is legalább bruttó 486 ezer forintot keresett volna, ami kedvezmények nélkül nagyjából 320 ezer forintot jelentett. Mindenféle emelés nélkül, csak a minimálbérhez igazítás miatt.

Tehát már csak Orbánék 2015-ös „húzása” évente 1,5–2,5 millió forintot biztosan kivett a tanárok zsebéből, ha az elmúlt 7 évet nézzük, akkor 10–15 millió forintról, egy kis lakás áráról van szó.

Sokszor leírtuk: az egészségügy mellett az oktatás a leginkább nemzetstratégiai ágazat, ha nincsenek jó tanárok, akkor annak középtávon a kultúra, a szociális rendszer és elsősorban a gazdaság látja kárát. Hiszen nem lesz képzett, nemzetközileg versenyképes munkaerő. Ezt persze Orbánék is tudják, ezért nem gondolhatunk másra, csak arra, hogy vélhetően más elképzelés vezérli a Fidesz-kormányt, más jövőt szánnak nekünk.

A Telex szombaton Kötcsén próbálta megkérdezni a Fidesz prominenseit, miért keresnek jobban a katonák, rendőrök, határvadászok – lassan mindenki – a tanároknál. Hiszen alapigazság:

„A rendőrállamban a rendőr fizetése magasabb a tanárénál, a jogállamban fordítva”.

De vissza Kötcséhez, a telexesek Orbán Viktorhoz is odafértek pár másodpercre. A miniszterelnök nagyjából azt mondta, 

megemelik a béreket, amint tudják, de az Európai Unióval történő tárgyalásokon múlik.

Az Európai Unióra hivatkozás most a hivatalos kormányzati és fideszes kommunikáció az érdemi – legalább 40–45 százalékos – pedagógusbér-emelés késésére. (A három évre ígért 10–10 százalékot most hagyjuk, az inflációra sem elég, csak a jelenlegi gyalázatos helyzet fenntartására elegendő). Gulyás Gergely annyit tett még hozzá – kiegészítve a csütörtöki kormányinfón elmondottakat –, az Európai Parlamentben ülő magyar ellenzéki képviselők tehetnek arról, hogy nincs még tanárbéremelés, mivel ők folyamatosan, „minden sarkon” feljelentik Magyarországot, ezért az unió most visszatartja azokat a pénzeket, amikből bért tudnának emelni.

Ezek szerint akarnának bért emelni Orbánék, csak a „gonosz” baloldal és Brüsszel nem hagyja. Repült tehát a törölköző, ilyen könnyen sem győzték még le a Fideszt és Orbán Viktort.

A minimum arcpirító okfejtéshez tartozik, hogy Orbánék valóban benyújtottak egy „Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz” elnevezésű stratégiát Brüsszelnek, ebben a kormány a pedagógusok bérének fejlesztésére összesen 978,7 millió eurót, vagyis mintegy 

Csakhogy továbbra sem érthető, a tanárok bérét miért uniós pénzből, mindenki más fizetését miért kormányzati forrásból állja a kormány. Az, hogy tíz év konjunktúráját, a gazdaság bő esztendejeit sikerült elherdálni, már tudjuk, de most egyre inkább úgy látszik,

Ráadásul az egész okfejtés híján van a logikának is. Egyik oldalon Orbánék egy sor engedményt tennének az uniónak a pénzekért, elismerték például, hogy az egyszereplős közbeszerzések nem szerencsések az uniós pályázatokon, létrehoznának valamiféle korrupcióellenes hatóságot is, a másik oldalon az ellenzékre tolják a felelősséget, mondván ők hergelték fel az uniót, szerintük „Magyarország” ellen, pedig valójában minden kritika az Orbán-kormánynak szól, nem az országnak.

400 milliárd? Minden másra volt eddig ennyi!

Tovább sántít az uniózás, hiszen 400 milliárd forint sokszorosát költötték el az elmúlt években a versenyképes pedagógusbéreknél kevésbé fontos dolgokra. Összehasonlításképp, a 2023 költségvetés kiadási oldalán 33 ezer 328 milliárd forint szerepel, a bevételnél 30 ezer 976 milliárd forint, a tervezett hiány 2352 milliárd forint, azaz 3,5 százalék. 

Erre nem lesz forrás, 

• de lesz pénz például – Gulyás Gergely szerint vélhetően hitelből – a Vodafone Magyarország 49 százalékának felére, várhatóan 300–350 milliárd forint. A kormány szerint a céget épp azért kell megvenni, hogy a kitermelt nyereségből legyen pénz tanárbéremelésre. Ezt tegyük el viccesbe.
• Van pénz 750 milliárd forint kínai hitelre a kínai vasút építéséhez.
• Volt pénz Puskás Arénára (190 milliárd), MVM Dome-ra (116 milliárd), Duna Arénára (43 milliárd), atlétikai stadionra (100 milliárd), ezek összesen közel 450 milliárd forintba kerültek.
• Volt pénz – közel 1000 milliárd forint – 10 év alatt versenysportra a társasági adó átirányításával.
• Találtak pénzt a budapesti Városliget beépítésére, eddig összesen nagyjából 250 milliárdot.
• Visszaadták a gyerekesek adóját, mindenféle szociális szempontot figyelmen kívül hagyva, így azok is kaptak pénzt, akik milliós fizetést visznek haza. A teljes, 630 milliárdból 150–200 milliárd valószínűleg „megfogható” lett volna egy kis sávozással.
• És ott a nagy kedvenc, a Fudan, a kínai egyetem, amire találtak volna 500 milliárdot, de a „népharag” elsodorta a projektet.

Csak a fentiek nagyjából 3000–3500 milliárd forintot jelentenek, de a lista folytatható lenne NB III-as focicsapatok néhány milliárdos stadionjaival, fővárosi biodómmal, túlárazott autópálya-építésekkel, kiadott kaszinókoncessziókkal, „alkotmányos költséggel” drágított közbeszerzésekkel, az átláthatatlanság, elszámolhatatlanság, szabálytalanságok miatt visszafizetett uniós támogatások százmilliárdjaival. Emlékezzünk például a Tiborcz István, Orbán Viktor vejének nevével fémjelzett, nagyjából 20 milliárdos közvilágítás-„fejlesztésekkel”, amik annyi szabálytalanságot hordoztak magukon, hogy a kormány inkább nem küldte el a számlákat Brüsszelnek, maga fizette a projektet magyar adóforintokból. Az ügynek állami vagyoni következményei lettek, politikai és büntetőjogi egyáltalán nem.

Mindezek után nehéz komolyan venni az uniózást a pedagógusok béremelésével kapcsolatosan.