A beruházás közlekedésbiztonsági tervezésként indult el. Korábbi felmérések szerint az egyik legfontosabb megoldandó feladat itt a kerékpáros közlekedés még biztonságosabbá tétele:

• nem irányhelyesen közlekedtek a kerékpárosok,
• a Belvárosi híd hídfőjében rendre konfliktushelyzet volt, a múzeum felől balra kanyarodók mindig ki rántja el a kormányt vetélkedések voltak.

Meg kellett tehát oldani nemcsak a csomópont problémáját, hanem az egész Oskola utcáét és valójában a Stefániáét is. Hogy ez mennyire fontos és mennyire régóta akarták a szegedi kerékpárosok, azt az is jelzi, hogy két Critical Masson is ez volt a fő üzenet: irányhelyes forgalmi rendet akartak az Oskola utcában.

A felújítás, átépítés nemcsak a kerékpárosok miatt fontos:

• a Stefánián Felsőváros felől főleg a délután dugóban rendszeresen lelassulnak a 9/19-es trolik, növekszik a menetidejük, így romlik a közösségi közlekedés színvonala.
• Nagy Sándor elmondta ennél a fejlesztésnél a közlekedési szakma által vélelmezett prioritások nagyjából egybeestek a lakosságú elképzelésekkel. A városfejlesztési alpolgármester arról is beszélt, összesen hat változatot dolgoztak ki az Oskola utca átépítésére: modellezték az alternatív útvonalakat, hogyan, merre mehetnek majd eztán az autósok. Uniós elvárás volt az is Szegedtől, hogy véleményezzék, jóváhagyják a felújítást a kerékpáros szervezetek: a Magyar Kerékpáros Klub is rábólintott a beruházásra.

Az előkészítő munkának meglett a gyümölcse:

• irányhelyes lesz a kerékpáros-közlekedés a Stefánián és az Oskola utcában
• trolibuszsávot alakítanak ki a Stefánián a Széchényi tér irányában,
• itt lesz egy új megálló is az Atizivignél, azaz a Múzeum megállónak lesz párja,
• a Stefániáról a hídra kanyarodó forgalom lámpaidejét megduplázzák tizenhárom másodperc helyett huszonhat lesz,
• a Kossuth Lajos sugárút–Újszeged-forgalmat a Stefániára terelik,
• a hídfőben az észak–déli autóforgalom megszűnik, azaz az Oskola utcáról nem lehet majd egyenesen menni a Stefániára és a Stefániáról sem lehet majd behajtani az Oskola utcára,
• a Széchenyi tér felől a Belvárosi hídra a trolik és buszok mehetnek fel.

Mi az, ami még fontos az Oskola utcán?

• Fasort telepítenek, a forróság csökkenhet, ehhez persze még évek kellenek, hogy megnőjenek a fák,
• nagyobbak lesznek a járdák.

Azaz a közterületek megújítása a helyi gazdaság fejlesztését is szolgálja:

a gyalogosokból lesznek vásárlók, fogyasztók, ők mennek be a kirakatban látott cikket megvenni, ülnek le a kávézóban csevegni. A multik mérik is a footfallt, hogy mennyit sétálunk egy bizonyos helyen, mekkora lehet ott a vásárlószám; oda települnek, ahol az sok. Arról nem beszélve a fejlesztés jelentős turisztikai célpontok közötti forgalmat is szolgál. Az is fontos a felújításkor, hogy Szeged törekszik az egységességre, azaz hasonló anyagokat használnak fel itt is, mint a korábbi belvárosi rekonstrukcióknál.

Egy dolog miatt lehet, reklamálni: megszűnnek a parkolóhelyek az Oskola utcában. Ám Nagy Sándor ennek kapcsán azt hangsúlyozta, ha az ember a belvárosba jön, akkor jellemzően fel van arra készülve, hogy nem biztos, hogy ott tud megállni, ahol szeretne és azzal is tisztában van, sétálni kell ahhoz, hogy odaérjen a céljához. – Van még egy fontos adatom ehhez: a belvárosok revitalizálásának egyik legfontosabb eszköze, hogy minél több legyen a gyalogosfelület. Egyszer elkezdtem számolni az utasszámlálási adatainkból, hogy a Tisza Lajos körúton belül hány leszálló utasunk van: negyvenezernél abbahagytam. Ma Szeged belvárosának elsődleges megközelítési módja a közösségi közlekedés, a kerékpározás és a gyaloglás. Ha ezeket ösztönözzük, akkor úgy gondolom, egy ekkora beruházásnál húsz parkolóhely elvesztése vállalható.

Azt bátran ki lehet jelenteni, közlekedési és városképi szempontból a Rókusi csomópont körforgalomhoz hasonlítható az Oskola utca és a Belvárosi híd szegedi hídfőjének átalakítása.

Garai Szakács László