Egy éve folytatódik a küzdelem a tanárok munkaterheinek csökkentéséért, fizetésemeléséért, és a szabadabb oktatásért. Általános iskolák, gimnáziumok és szakközépiskolák, mind közösen állnak ki a sztrájk mellett, amelyből kiderül, hogy problémáik és céljaik is nagyon hasonlóak. Modernebb és jobb oktatási rendszerért és a pedagógusok megbecsüléséért harcolnak.

Szegeden is több iskolában sztrájkoltak január 31-én, a pedagógussztrájk évfordulóján. Több, mint ezren írták alá a tanársztrájkot támogató szolidaritási nyilatkozatot. A jövőben az ellenállás új formáját tervezik a pedagógusok, de a részletek eddig ismeretlenek. Az biztos, hogy nem adják fel.

A Deák Gimnázium lépcsőjén több, mint hatvan tanár demonstrált. A gimnázium sztrájkolóin kívül csatlakoztak a Gedói Általános Iskola és a Krúdy Gyula Szakközépiskola tiltakozó pedagógusai is. A Krúdy Gyula Szakközépiskolában délelőtt 8–10 között tizenketten tagadták meg a munkavégzést, ami a tantestület tíz százaléka. Ennél jóval nagyobb arányban szüntették be a tanítást a Deák Ferenc Gimnáziumban: ötvenen sztrájkoltak és demonstráltak, ez a gimnázium tantestületének hetven százaléka. Tanulóik sem maradtak restek, közülük csaknem százan ülősztrájkot tartottak.

Hegyi Adrienn, a Deák Ferenc Gimnázium tanára így nyilatkozott:

„Fáradtak vagyunk, de ez nem jelenti azt, hogy ne folytatnánk küzdelmünket, a mozgalmunkat. Vannak hullámvölgyek, de ezeken a hullámvölgyeken átsegítjük egymást, egymást motiváljuk, ezért jó a Deák Ferenc Gimnázium tantestülete, mert egymást erősítve, egymást motiválva tudjuk folytatni a küzdelmet.”

A szegedi szakképzési centrum tíz intézményéből hét csatlakozott a sztrájkhoz. Ezekben az intézményekben a tanárok 10–20 százaléka tagadta meg a munkavégzést. Legtöbben a Gábor Dénes Szakközépiskolában. Ők saját követeléseket határoztak meg, ezt négy pontban fogalmazták meg:

• negyvenöt százalékos béremelést,
• kevesebb kötelező óraszámot,
• közalkalmazotti státuszuk visszaállítását továbbá
• önálló oktatási minisztériumot követelnek.

Guba János a szakképzési intézmények csatlakozásáról azt mondta: „Idáig mindig csak szolidaritási sztrájkban vettek részt a szakképzésben dolgozók. Ez az első olyan eset, amikor a sztrájkfolyamat keretében, követve a folytonosság elvét, 2 órás figyelmeztető sztrájkban léptek be a szakképző iskolák.”

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének megyei elnöke továbbá elmondta, hogy a szakképzésben dolgozóknak felajánlott tíz plusz öt százalékos béremelésről sok szakképzési centrum még csak nem is hallott. Ezáltal nem is hajlandóak kifizetni azt.

A sztrájk egyéves évfordulóján az Egységes Szülői Front is kivette a részét a tiltakozásból. Ők transzparensekkel próbálták felhívni az emberek figyelmét arra, hogy az oktatás közös ügy.

Gönczöl Andrea, az Egységes Szülői Front egyik alapítótagja kijelentette „egyáltalán nincsen segítségünkre ebbe sem a média, sem a kormány, sem a politika, semmi. Mert ha valami, akkor pont a polgári öntudat ellen nevelik az embereket, nem pedig rá. Az, hogy a véleményedet merd vállalni, az teljesen normális, a polgári öntudatnak a része, ez nem egy radikális dolog, ez nem forradalmiasság, egyszerűen vállalod a véleményedet és élsz a szólásszabadságodnak a jogával. Ezt nagyon nehéz az emberekkel megértetni.”

Hétfőn a közművelődési intézményekben és a könyvtárakban dolgozók is bejelentették, hogy kiállnak a pedagógussztrájk mellett. Szegeden transzparensek kerültek a Somogyi-könyvtár, az Agóra, az Ifjúsági Ház és a Bálint Sándor Művelődési Ház falára is.

Farkasné Frecot Tünde, KKDSZ szakszervezeti vezetője közölte, „azzal tudjuk támogatni a tanárokat, hogy melléjük állunk. Nem vagyunk egy nagy tömegbázisú szakszervezet, de a csoportjaink révén el tudjuk juttatni az üzenetüket, és ugye ez nagyon fontos, hogy széles társadalmi rétegek ismerjék meg a tanárok üzenetét.”

A Szeged Televízió Téma című műsorában Balogh Judit vendége Tarnay Attila, a Pedagógusok Szakszervezetének megyei elnöke és Guba János, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének megyei elnöke volt.

Hogy miért csatlakoztak most a szakképzési centrumok is, arra Guba János azt felelte:

„A PDSZ-ben már 2022-ben felmerült, hogy létre kell hozni egy szakképzéssel foglalkozó sztrájkbizottságot. A választások, 2022. április előtt már történt egy beadvány a PDSZ részéről a kormány számára a sztrájkbizottság felállításáról, és hogy tárgyalásokba kezdjünk. A választások után újra történt egy. Egyikre sem, sem az elsőre, sem a második megkeresésre nem érkezett a kormánytól válasz. Majd decemberben megtörtént a harmadik megkeresés, amikor már konkrétan a PDSZ felállította az országos sztrájkbizottságot a szakképzésben és ez a folyamat indította be tulajdonképpen azt, hogy a szakképző intézmények részéről országos viszonylatban, a mi felméréseink szerint, már nem volt elegendő a szolidaritási sztrájk, hanem konkrét sztrájkkövetelésekkel kínálta meg a PDSZ a kormányt.”

Tarnay Attila elmondta, hogy eddig a tíz százalékos ágazati szakmai pótlék emelése történt meg, az is tizenkét százalékra nőtt, de az alapbért továbbra sem emelte a kormány. A jelenlegi bértáblát 2013-ban alkották meg, 2014-ben már a kormány módosította azt, amivel megszüntette a minimálbérhez kötést, vagyis az értékállóságot. Több gondolat is felmerült ennek változtatása kapcsán „például a teljesítményértékelési rendszer bevezetése – hogyha valami hasonlót terveznek a közoktatásban is, akkor sok jóra nem számíthatnak az itt dolgozó pedagógusok.”

Guba János hozzátette: „a szakképzésben három évvel ezelőtt vezették be ezt a teljesítményértékelési rendszert. Az én információim szerint és a PDSZ információi szerint azt, amit a tankerületi iskoláknál be akarnak vezetni, az sokkal brutálisabb lesz.”

Nézze meg (újra) a megyei elnökökkel készült beszélgetést!