SZTE-modellváltás: nyilvános a minisztérium válaszlevele, szerintük nincs itt semmi látnivaló

Ez volt az a levél, amit Rovó László rektor elküldött Palkovics László minisztériumának, benne Szajbély Mihály észrevételeivel az SZTE alapítványi működéséről döntő szenátusi szavazás körüli esetleges szabálytalanságokról.

2021. március 29. 12:54

SZTE-modellváltás: nyilvános a minisztérium válaszlevele, szerintük nincs itt semmi látnivaló

Szajbély Mihály egyetemi szenátor akkor kérte Rovó Lászlót, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) válaszlevelét neki is küldje el a rektor, ne csak ismertesse annak tartalmát. A levelet most Mihálik Edvin, a Momentum szegedi elnöke nyilvánosságra hozta a Facebookon.

A levélből kiderül, hogy bár Szajbély Mihály legalább négy dolgot is nehezményezett a hírhedté vált szenátusi üléssel és szavazással kapcsolatosan, úgy, mint

  1. nem arról az előterjesztésről szavaztak, amit eredetileg kiküldtek;
  2. nem adták meg a szót Szajbélynek a szavazás előtt;
  3. olyan zavarosan vezette fel Rovó László a szavazást, hogy a szenátorok nem is tudták pontosan miről döntenek;
  4. a rektor nyomásgyakorlással és megfélemlítéssel válaszolt a dékánok aggályaira;

az ITM ezek közül legalább két elemre ki sem tért a válaszában.

Mihálik Edvin szerint a 3. és a 4. pontra nem reagált az ITM.

„Vagyis a magyar kormány szerint rendben van, ha egy rektor a források megvonásával fenyegeti meg a karok vezetőit. Szerintük az is rendben van, ha egy szavazás előtt még csak el sem mondják rendesen, miről szól a döntés” – írta a Momentum szegedi elnöke.

Mihálik úgy látja, a Fidesz-kormány sárba tiporja Szeged százéves intézményét, és ehhez hasonló folyamatot az elmúlt 11 évben számtalanszor végig nézhetett már az ország: „a kormány jön, megosztja a közösséget, átveri az akaratát, és a végen az arcunkba nevet”.

A levélben azt írják, a szenátus elé kerülő előterjesztés módosításait és Szajbély Mihály módosító javaslatát is előre megküldték a szenátoroknak, január 28-án 19 óra 31 perckor. Az ülésen is volt kiegészítés, ezt Rovó László tette szóban. Az ITM arra is kitér a válaszában, hogy szerintük a szavazás előtt ismertették, mi van az előterjesztésben.

Sőt, azt is írják, „Az Ügyrend a szóbeli módosító javaslatok tárgyalására a Szenátus egyszerű többségi egyetértésével teremti meg a lehetőséget, azonban azt nem mondja ki, hogy ezt az egyetértést külön szavazással kell megadni, és nem lehet napirendi pontot a szóbeli kiegészítéssel együtt elfogadni.” Ezért szerintük a szavazás megfelelt a szabályoknak.

Az ITM szerint Szajbély módosítójáról azért nem szavazhattak, mert az Ügyrend kimondja, hogy ha az eredeti indítvány megkapta a többséget, akkor nem kell szavazni a módosítóról.

Szerintük Szajbély Mihály megkapta a hozzászólás jogát, ezzel élt is.

Arra viszont nem térnek ki, hogy közvetlenül a szavazás előtt már nem kapott szót.

Majd felsorolnak három pontot is Szajbély módosítójából, amik szerintük jogszabályellenes. Ezek között van az alapítói jogok átruházásának megtiltása, a kuratóriumi tagok Szenátus által történő kinevezése, és a modellváltással kapcsolatos elvek és garanciák érvényesítése kormánydöntés formájában. Az ITM szerint utóbbit az illetékes miniszternél kell kitárgyalni.