Szinte mindenhol alacsonyabb a pénzromlás mértéke Európában, mint Magyarországon
2022. november 17. 12:22
A lista alapján a legalacsonyabb inflációt Franciaországban mérték októberben, itt 7,1 százalék volt az áremelkedés mértéke. Ezt követi Spanyolország 7,3 százalékos áremelkedéssel.
A legmagasabb inflációt ezúttal is a balti országokban mérték: Észtországban 22,5 százalék, Litvániában pedig 22,1 százalék volt az éves infláció októberben.
Magyarországon 21,9 százalék volt ez az érték, tehát a magyar áremelkedés mértéke a harmadik legnagyobb Európában, alig lemaradva az első két helyezettől.
Az adatokból az is látszik, hogy az energiaárak drágulása a magyar gazdaságra gyakorolta az egyik legnagyobb hatást. Kérdés, hogy az infláció mekkora részét adják az ilyen típusú drágulások, és a drágulások mekkora részét képezik azok a kockázati tényezők, amiket az Orbán-kormány hazai és uniós politikája jelent az ágazati különadóktól a magas áfán át a rendeleti kormányzásig és az uniós ügyek hátráltatásáig.
Korábban írtunk arról, hogy ezek a tényezők is drágulást okozhatnak Magyarországon:
- a 27 százalékos rekordáfa,
- ágazati különadók,
- árstopok,
- energiaárak rászabadítása a piaci szereplőkre,
- orbáni kockázat,
- euró–forint árfolyam,
- „körbeinflálódás”.
Ársapkás lett a rántott hús sült krumplival, közben meg lecsúszunk – kiüresedik a fridzsiderilliberalizmus – Cservenák Zoltán jegyzete
Orbán Viktor megparancsolta az inflációnak, álljon meg, de az nem hallgatott rá – Besenyei Zsolt jegyzete
Októberben 21,1 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, a KSH szerint 40 százalékos az élelmiszerár-emelkedés
