Tom Grennan

Jó ajánlólevél szokott lenni, ha valakinek a dalát beválogatják a FIFA-játékok dallistájára, Tom Grennannak ez is megvolt. A Found What I've Been Looking For a FIFA 18 egyik betétdala. Az angol énekes koncertjei energikusak, és már csak különleges énekhangja miatt is érdemes őt megnézni és meghallgatni.

Halott Pénz

Ugyanúgy hallasz, Valami van a levegőben, Hello lányok, a Bergendy-feldolgozásként is hatalmasat robbanó Darabokra törted a szívem – évek óta szinte lehetetlen kikerülni a Halott Pénzt, ha bekapcsoljuk a rádiót, nem mintha ki kellene őket kerülni. Szóval Marsalkó Dávidékat sem érdemes kihagyni csütörtökön. Pláne, ha életigazságokra van szükségünk, dalszövegeik erre is kiválóan alkalmasak.

Wellhello

Soha nem voltam Fluor Tomi- és a Wellhello-rajongó, annak ellenére, hogy érteni vélem, mi az, amit mondani akarnak. Önirónia? Társadalomkritika? Trash? Minden egyszerre. A legviccesebb, hogy egyszerre tombolhatnak a koncertjeiken azok, akikről a dalok szólnak, és azok, akik azokon nevetnek, akikről a dalok szólnak. Fluor és Diaz úgy tart tükröt nekünk, hogy maguk is látszódnak benne, és ez a legjobb az egészben.

Ivan & The Parazol

Minden, ami rock, ez az Ivan & The Parazol. A srácok az elmúlt években magyar szövegeket írnak a dalaikhoz, van, akinek ezek tetszenek jobban, van, akinek a régebbi, angol nyelvű számok, egy valami biztos: a magyar rockzene szintézise fűződik a nevükhöz, megmutatva, hogy a Scampolo, az Illés, a KEX és a Syrius által megkezdett úton nem csak tovább lehet, hanem tovább kell haladni. A saját számaik mellett rendre feldolgoznak egy-egy magyar rock klasszikust, ami egy hatalmas extra a zenekartól. Ilyen volt az Illéstől a Kislány, add a kezed, és legutóbb az Európa Kiadótól a Mocskos idők. Vitáris Ivánék azt csinálnak, amit akarnak a zenéjükkel, és ezt rendre el is mondják. Mi most egy régebbi dalt rakunk ide, csak úgy, mert mi is azt csinálunk, amit akarunk.

Parno Graszt

Egyszerűen nem lehet nem szeretni a Parno Graszt, és nem érdemes kihagyni egy koncertjüket sem. Az autentikus cigányzenét játszó zenekar bájos, tiszta, romlatlan ösztön- és örömzenéjére nem lehet nem táncolni. Hatalmas értéket képviselnek, és ezt az értéket minden koncertjükön bele is teszik a hangszerekbe. A zenekarvezető, Oláh József két éve a Díványnak azt mondta a cigányságnak zenélésről: „Nekik akartunk zenélni, de végül nem így lett. Törekvés ugyanakkor ma is nagyon van bennünk a cigányság felé, hogy visszaadjuk a zenéjüket úgymond, csak sajnos egyelőre nem tudjuk visszaadni. Azt tudjuk csinálni helyette, hogy autentikus zenét játszunk, magunkat adjuk, és visszük a hírt, hogy hát ilyenek is a cigányok. Hogy szerethetők vagyunk”. Valóban, nagyon szerethetők.

Barabás Lőrinc Live Act

Barabás Lőrinc a kevés magyar könnyűzenei zsenik egyike, akire nem csak úgy rámondják, hogy zseni, hanem rendre bizonyítja is azt. Dzsessztrombita-tanár és előadóművész diplomát szerzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, de tanult az Egyesült Államokban is, méghozzá elektronikus zenei producerelést. Sokan az Irie Maffiából ismerik itthon, de saját formációjával, a Barabás Lőrinc Eklektric-kel is sikeres volt. 2015-ben megalapította a Barabás Lőrinc Quartetet, amivel ritmusos, funkys elektro-popot játszanak, természetesen trombitával spékelve.