Szeretni bolondulásig, életünk végéig volna jó: Örkény Macskajátékát Novák Eszter állítja színpadra Szegeden

Örkény István egyik legszerethetőbb szerelmi tragikomédiáját állítja színpadra a Szegedi Nemzeti Színházban Novák Eszter.  A Macskajáték az öregségről, az elmúlásról, az időskori szerelemről mesél olyan dolgokat, amit csak kevesen tudunk, de előbb-utóbb mindnyájan megéljük – talán ezért is szerethető annyira. A főszerepben Fekete Gizi igazi jutalomjátékét láthatják majd a nézők.
Rafai Gábor

2022. szeptember 08. 15:10

Szeretni
bolondulásig, életünk végéig volna jó: Örkény Macskajátékát Novák Eszter
állítja színpadra Szegeden

A Macskajáték Örkény István egyik legismertebb és legtöbbet játszott színműve, melyet 1969-ben írt. A tragikomédiát az 1963-ban keletkezett kisregényéből dolgozta át.  Könyvben először a Magvető Könyvkiadó Rivalda sorozatában, 1972-ben jelent meg. A Makk Károly rendezésében készült filmváltozatot 1974-ben mutatták be.

 

A színpadi változat ősbemutatóját 1971. január 15-én tartották Szolnokon, a Szigligeti Színházban Székely Gábor rendezésében.

 

A Szegedi Nemzeti Színházban eddig egyetlen alkalommal, éppen ötven évvel ezelőtt, 1972. március 25-én mutatták be ugyancsak Székely Gábor rendezésében.

 

„A Macskajáték meséjét énelőttem már több ezren elmesélték. A darab arról szól, hogy két ember szereti egymást, de akadályok lépnek föl, s a csábító harmadik minden női varázsát latba vetve magához láncolja a férfit, s a boldog pár oltár elé lép... Ez a szerelmi háromszög csak abban különbözik elődeitől, hogy szereplői nem tizen-, nem is húszon-, hanem hatvan-egynéhány évesek. Mindnyájan akarunk egymástól valamit. Csak az öregektől nem akar már senki semmit. De ha az öregek akarnak egymástól valamit, azon mi nevetünk.” – írta a dráma bevezetőjében Örkény.

 

– Mélyen képes belenézni az emberi kapcsolatokba Örkény István. Ebben a darabban a szerelmi kapcsolatok minden velejáróját képes bemutatni kortól függetlenül – indokolta a darabválasztást Barnák László az olvasópróba előtt. 

 

 

A főigazgató szerint arról is szól ez a darab, hogy idősödő társadalmunkban kitolódik az aktív életünk, de se az egyén, se a társadalom nem nagyon tud mit kezdeni az öregséggel. Örkény darabjában öt nő és két férfi keresi választ arra, hogyan állunk, hogyan kellene állnunk az időskori létezéshez.

 

A darabot Novák Eszter rendezi, aki először állít színpadra előadást Szegeden, bár a város egyáltalán nem is meretlen számára, hiszen édesapjával, Novák Ferenc Kossuth-díjas koreográfussal sok nyarat töltött már gyermekkorában is városunkban a Szabadtéri Játékok idején.

 

Az már csak véletlen érdekesség, hogy Novák Eszternek az a Székely Gábor volt a mestere, aki először állította színpadra Örkény művét Szolnokon, majd hozta el a darabot Szegedre.

 

– Nem könnyű öregedni, de egyben szórakoztató és vicces is – foglalta össze röviden rendezői koncepcióját a próba elején Novák Eszter.

 

A legtöbb színház akkor veszi elő Örkény darabját, ha talál erre a társulatban alkalmas, megfelelő kvalitású színésznőt, akit jutalomjátékkal ajándékozhat meg. Szegeden Fekete Gizi éppen ilyen formátumú művész.

 

 

– Amikor fiatal az ember, úgy gondolkodik az idősekről, ugyan mit akarnak már az öregek? Amikor pedig már megéri azt a kort, rájön, hogy semmi nem változott. Ugyanúgy élnek az érzelmek továbbra is, mint fiatal korban. Meg kell élni ezt a kort, ami elvezet bennünket oda, hogy megértsük az elődeinket. Harmincéves korunkban nem fogunk tudni erről semmit, sajnos.

 

Fekete Gizi a szerep nehézségeiről azt is elmondta, rémisztően nagy mennyiségű szöveget kell megtanulnia Orbánné szerepéhez, hiszen az előadás elején belép a színpadra és csak s végén megy ki, közben végig a színen van és beszél, beszél, legalább nyolc tíz nagyobb monológ is van a szerepben.

 

Maga Örkény is azt írja a darab elején: „Ezt a darabot úgy kell eljátszani, mintha egyetlen mondat volna, hiszen elejétől a végéig nem más, mint zaklatott lelkű hősnőjének, Orbánnénak egyre zaklatottabb és feszültebb vitája önmagával, a nővérével, az egész világgal…”.

 

A Macskajáték története nem más, mint egy nyugdíjas szerelmi háromszög.  A hatvanöt éves Orbán Béláné, aki következetesen hatvankettőnek hazudja magát, fiatalkora óta szerelmes az egykor híres, mára már csak a Pamutipar kórusát korrepetáló operaénekesbe, Csermlényi Viktorba. Csermlényi tele szájjal beszél, állandóan leeszi magát, piszkos és egyre csak hízik, szerelmese mégis olyannak látja, mint egy görög istent. Orbánné családja – lánya, veje, és nyugaton élő nővére, Giza – aggódva figyelik az eseményeket, de semmit sem tehetnek Orbánné szenvedélye ellen. Az asszonyt azonban hatalmas csalódás éri, mikor legjobb barátnője, Paula elcsábítja az énekest.  Orbánné annyira kétségbeesik, hogy öngyilkosságot követ el, de túléli.

 

 

Az előadás díszleteit Fodor Viola készítette, gyakorlatilag egy hatalmas házban, sok kis társbérlet jelenik meg színpadon, ebben, mozognak a színészek. Az ötvenes-hatvanas évek hangulatát visszahozó jelmezeket – összesen huszonöt váltásnyi ruház – Zeke Edit tervezte.

 

A darabban Fekete Gizit, Molnár Erikát, Vlahovics Editet, Pálfi Zoltánt, Borsos Beátát, Tánczos Adriennt és Szívós Lászlót láthatják majd a szegediek.

 

Bemutató október 21-én, pénteken a Kisszínházban.