Az egyik leghíresebb magyar népmeséből készített előadást ez a kínai származású hallgató a búcsúünnepségen. A Szegeden töltött félévüket egy-egy prezentációval zárták le a magyar szakos diákok. A nyolc tanuló választott magának magyar nevet is. Volt, aki Csenge és volt, aki az „ősi” magyar nevet, a Patrikot választotta. Mindannyian már szinte folyékonyan beszélnek magyarul, de azért volt, ami nehezen ment nekik. Patrik szerint az igekötők és a ragozás a nagyon nehéz, de a kiejtés számára nagyon logikus volt így azt gyorsan elsajátította.

Az idén tízéves Konfuciusz Intézethez a sanghaji Nemzetközi Tanulmányok Egyetemről érkeznek hallgatók, hogy egy tanéven keresztül a magyart, mint idegen nyelvet, illetve magyar kultúrát tanuljanak. Ebben az évben viszont a koronavírus miatt csak félévre költözhettek ide ezek a tanulók.

Mohr Richárd, a Konfucius Intézet magyar igazgatója elmondta hidat szeretnének képezni Magyarország és Kína éppen ezért öröm számukra, hogy partneregyetemükön elindult a magyar nyelv oktatása.

A Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Hungarológia Tanszék hallgatói nem csak az osztályteremben, hanem kirándulásokon is tanultak.

Árvay Anett, a Hungarológia Program vezetője kiemelte, hogy ezeken a kirándulásokon nagyon lelkesen részt vettek a kínai hallgatók és az ott tapasztaltakat be is építették az oktatásba. Például a Nemzeti Galériában látott képekről művészettörténet órán beszéltük. A kiskunfélegyházi Petőfi emlékházban hallottakat pedig a klasszikus magyarirodalom órán dolgozták fel.

Érdekes, hogy a kínai származású hallgatók szerint a magyart könnyebb megtanulni, mint az angolt. A legtöbb tanuló azért a Szegedi Tudományegyetemet választotta, mert jó a híre, és a nemzetközi rangsorokban előkelő helyen szerepel.