A csatlakozási kérdés december óta húzódik, akkor úgy tűnt, hogy a Magyarországra érkező uniós forrásokkal kapcsolatos ügy miatt halasztja el a szavazást a kormány. Ennek ellenére, az uniós pénzek kérdése és a csatlakozási kérelmek elbírálása is tovább tolódott. Számos dátumot jelöltek ki, de végül mindegyiket elnapolták: először a januárra, majd március 20-ára, aztán a március 31-re áthelyezés. Ezt követően múlt hét pénteken Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője egy Facebook-posztban beharangozta, hogy a finnek ügyét előrébb veszik, és március 27-én tárgyalják majd. A frakcióvezető bejegyzésében hozzátette: „Svédország ügyében a képviselőcsoport később dönt.”

A bejelentés ugyanazon a napon érkezett, amikor Recep Tayyip Erdoğan, török elnök Ankarában bejelentette, hogy csak Finnország NATO-csatlakozását támogatják, Svédországét nem. Magyarország és Törökország az utolsók a NATO harminc tagállama közül, akik még nem szavazta meg a bővítést. Törökország konkrét indokot adott, hogy miért késlelteti még a svéd csatlakozást, Magyarország azonban magyarázat nélkül nem dönt, hogy mi állhat a háttérben, arról Szent-Iványi István így nyilatkozott:

„Nagyon okos lennék, ha meg tudnám ezt válaszolni, ugyanis nincs racionális indok és az is elképesztő, hogy semmit nem mondanak erről, hogy miért választották szét. Egy nappal korábban még azt mondták, hogy március 31-én mind a két országot föl fogják venni vagy mind a két ország csatlakozását támogatják. Mind két ország kitűnően felkészült és semmilyen probléma nincs, majd egy nappal később nyilvánvalóan a török bejelentés hatására úgy döntöttek, hogy Finnországot előrehozzák és Svédországot pedig egy későbbi, meg nem nevezett időpontban fogják felvenni. Ez azért is elképesztő dolog, mert korábban Finnország kapcsán emlegették azt, hogy az a problémájuk, hogy 1200 kilométer közös határa van Oroszországgal. Most az a furcsa helyzet történt, hogy ez volt az egyik fő kifogása. Két kifogást említettek. Azt, hogy kritikusak ezeknek az országoknak a politikusai a magyar kormánnyal szemben, illetve azt, hogy közvetlenül határos Finnország Oroszországgal, és ezek után Finnország felvételét támogatják és Svédországot, amelyik nem határos, tehát ilyesfajta kockázat egyáltalán nincs, azt nem. Úgyhogy nehéz erre mit mondani. Sokan úgy vélik, hogy ez összefügg azzal, hogy jelenleg svéd elnökség van az Európai Unióban. A svéd elnökség a januárban ismertetett programjában szerepelt, hogy a hetes cikkes eljárást, tehát ezt a jogállamisági eljárást szeretné felgyorsítani, esetleg a következő fázisba átléptetni. Lehet, hogy ez áll e mögött, tehát nem tudjuk, mert ugye nem nyilatkoznak, de ez egy elképzelhető forgatókönyv.”

Nézze meg (újra) a beszélgetést!