Szegediek is versenyeznek a fiatal magyar tudósválogatottban

Kovács Viktória és Tóth Regina a Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnáziumból vesznek részt a 33. EU Fiatal Tudósok Versenyén.
Cservenák Zoltán

2022. szeptember 09. 15:58

Szegediek is versenyeznek a fiatal magyar tudósválogatottban

Magyarországot a hazai Országos Ifjúsági Tudományos és Innovációs Verseny első helyezettjei képviselik a 33. EU Fiatal Tudósok Versenyén szeptember 13–18. között a hollandiai Leidenben.

 

Az európai versenyre a helyi országos megmérettetéseken sikeresen szereplők juthatnak ki, az idén 65 ezer fiatal közül több lépcsőben választották ki a döntőbe került 35 ország 132 tanulóját.

 

Az idén három év után újra élőben fogják összemérni tudásukat az EU Fiatal Tudósok Versenyén résztvevők.

 

A magyar válogatott tagjai  

 

  • az újrahasznosítható reagensrendszer fejlesztése humán testfolyadékokban jelen lévő kisméretű RNS-ek azonosítására projekttel Kovács Viktória és Tóth Regina, a Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium tanulói,
  • a Rusty eszköz kidolgozásával Kovács Nóra Anna, a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium tanulója, valamint
  • az UV megvilágító berendezés fejlesztése fotokémiai ligand kapcsoláshoz projekttel Barna Benedek László, a Budapesti Szent István Gimnázium tanulója.

 

Kovács Viktória és Tóth Regina a magyarországi versenyre leadott anyagának konzulense Bán Sándor volt.

 

Mivel pályázott a két szegedi diák?

 

„A daganatos betegségek Magyarországon a leggyakoribb halálokként jelentkeznek. Hazánkban a négy leggyakoribb tumoros betegséggel kapcsolatban működik szervezett szűrőprogram, az ezeken való részvételi arány azonban alatta marad a kívánatosnak, így a tumoros elváltozásokban szenvedők nagy részénél a diagnózis túl késői a hatékony terápiához. Ezért érdemes olyan alternatívákat keresni, amelyek kiegészítőként szolgálhatnak a már meglévő szűrőprogramoknak. A fiatalok fejlesztési célja egy ilyen alternatív lehetőség kidolgozása volt. A szaktudományos hátteret az a tény adja, hogy számos daganatos elváltozás esetén a betegség tényét jelző mikro RNS marker molekulák jelennek meg a testfolyadékokban. Ezek megjelenési mintázatát akár kvalitatív módon is kimutatva, egy első jelzőrendszer lenne beépíthető a szűrőprogramokba. Még ha ez a módszer nem is teljes diagnózis értékű, az ezeken a teszteken pozitív eredményt produkáló pácienseket további precízebb vizsgálatnak vethetnénk alá. Egy ilyen kiegészítő – első fázisú – diagnosztikus szűrőeszköznek teljesítenie kell néhány fontos feltételt. Ezek egyike az, hogy a háziorvosi rendelőkben vagy a szakrendelőkben is könnyen elvégezhető legyen. Egy másik fontos kritérium, hogy a méréshez szükséges eszközrendszer beruházási költsége alacsony legyen, hiszen befektetési forrást általában nehezebb az egészségügyben találni, mint például vegyszerköltségek fedezetét. Kutatásuk célja ezért egy olyan eszközrendszer kifejlesztése volt, amely alkalmas kisméretű RNS-ek, köztük a számos betegség markerjeként jelentkező mikro RNS-ek kvalitatív vagy szemikvantitatív kimutatására, amely így alkalmas lehet a daganatos szűrések első fázisában. Céljuk, hogy mindezt a jelentős befektetést igénylő RT-PCR gép alkalmazása nélkül is lehetővé tegyék. A kísérletek általános érvényének bemutatásához egy random szekvenciájú RNS-t használtak. Rövid, egyszálú DNS-eket terveztek, amelyeknek a megfelelő szakaszára tapadnak fel a kimutatandó RNS-ek. A kifejlesztett reagens-oldatban található DNS-polimeráz primerként ismeri fel az RNS-t, így a DNS kétszálúvá egészül ki. Az így létrejövő kétszálú DNS-be tervezett promoter szekvenciáját ekkor már képes felismerni a reagensben szintén jelen lévő T7 RNS-polimeráz, amely így újabb RNS-eket hoz létre nagy számban. Ezek az amplifikált RNS-ek a következő egyszálú DNS-en indítanak el hasonló folyamatot és ez ismétlődik összesen négyszer. A felszaporodott RNS-eket végül SYBR Green II interkalációs festékkel mutatott UV-fluoreszcencia segítségével tesszük láthatóvá. A folyamat során a könnyebb kezelhetőség érdekében az egyszálú DNS-próbákat mágneses gyöngyökhöz kötöttük, amely akadályozta a 3'-> 5' exonukleáz aktivitást is. Eredményeik világosan jelzik az ötlet működőképességét, amelyet vizuális megfigyeléssel, valamint 500 nm-es excitáció melletti fluoreszcens mérésekkel, továbbá reverz transzkripcióval és ezt követő qPCR módszerrel is igazoltak. Az újrahasznosíthatóság igazolására a gyöngyökhöz kötött DNS-próbákról a kimutatás során feltapadó RNS-ek és a szintetizálódó második DNS-szálak lemelegíthetők, amelyet NanoDrop-os és qPCR méréssel is bizonyítottak. A projekt során egy szoftver is kifejlesztésre került, amely bármely rövid RNS-hez megtervezi a DNS-próbák szekvenciáját, továbbá egy 3D nyomtatott adaptor is készült, amellyel küvettás spektrofotométerekben is lehet kicsi térfogatok fluoreszcenciáját mérni”.

 

A magyar delegációt Ivánka Gábor, a Magyar Fiatal Tudósok Társasága (MAFITUD) elnöke vezeti a Magyar Innovációs Szövetség megbízásából (MTI).

 

A Radnótiban augusztusban is volt tudományos siker, hiszen A 15. Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpián a magyar nemzeti csapat tagja volt a 12.A osztályos Kinyó András, aki bronzérmet szerzett a grúziai Kutaiszi városában zajló versenyen. Felkészítő tanárai Antosné Somogyi Anikó, Csányi Sándor, Gutai Árpád Tamás és Riener Ferenc.