Szegedi példát ígértek Orbánék Brüsszelben: megszabadulna az orosz gázkitettségtől Magyarország 2050-re, és geotermikus energiával fűtenénk
2022. október 24. 20:43
Magyarország a következő mintegy harminc évben el kívánja érni, hogy az ország ne fogyasszon többet 3–4 milliárd köbméter gáznál évente, szemben a jelenlegi 11,5 milliárd köbméterrel. 2050-re az ország területén termelt, nem fosszilis eredetű energia segítségével csökkenhetne jelentősen kitettsége a külföldről érkező gáztól
– jelentette ki a technológiai és ipari miniszter hétfőn Brüsszelben.
Palkovics ezzel lényegében az orosz gázkitettségtől való megszabadulást ígérte meg az Európai Uniónak.
A miniszter közölte, a tervek szerint a többségében, mintegy
70 százalékban gázzal üzemeltetett távfűtési rendszereket teljes mértékben geotermikus energia váltaná fel,
de stratégia készült a biomassza-tüzelésű energia előállítására is. A megvalósítás alatt álló magyar tervek tehát a környezetet sokkal kevésbé terhelő, hazai előállítású energiaforrásokról szólnak.
Azt már mi tesszük hozzá, hogy pont mint Szegeden, csak a mi geotermikus hőenergiát használó távfűtésünk akkor már közel 30 éves lesz.
Szegeden mintaprojekt zajlik a gáz egy részének kiváltására
Ami a szegedi geotermikus energetikai fejlesztést illeti, az orosz gázfüggőség felől, de valójában mindenhonnan nézve hasznos projekt értéke jóval túlnőni látszik a befektetett pénznél.
A geotermikus rendszer kiépítése 25 milliárd forintból 2018-ban kezdődött, a kilenc részből álló rendszer hamarosan minden városrészben elkészül.
A próbaüzemnek köszönhetően havonta félmillió köbméter gázzal kevesebb szükséges a szegedi távhőszolgáltatás működtetéshez. Ezzel minden hónapban 20–30 millió forintot takarítanak meg.
Az EU COP27-es vállalásai, melyek figyelembe veszik a 2015-ös párizsi klímamegállapodásban meghatározott klímacélokat, megfelelnek a magyar érdekeknek. Magyarország vonatkozó energiaátmeneti terve a hazai előállítású energiára támaszkodva a klímacélok szempontjából minden követelményt egyszerre kíván teljesíteni. Törekszik a megfizethetőségre, odafigyel arra, hogy az energia előállítása milyen hatással van a környezetre, valamint szem előtt tartja az elérhetőségi követelményt, ami azt jelenti, hogy van elég az adott energiahordozóból, vagy elő lehet-e azt állítani.
Margrethe Vestagerrel, a digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztossal később Brüsszelben folytatott kétoldalú megbeszélésével kapcsolatban Palkovics László elmondta, az energiaügyeket érintően nincs már nyitott kérdés Magyarország és az Európai Bizottság között. Minden olyan követelményt, köztük a megújuló erőforrások használatára vagy a telepített naperőműkapacitásra vonatkozó elvárásokat, melyeket az uniós bizottság támasztott, Magyarország maradéktalanul teljesített. A vállalások megvalósulásának feltétele az, hogy Magyarország megkapja azokat a forrásokat, melyeket az uniónak mindehhez biztosítania kell.
Kérdés, mennyire hiteles az, hogy az Orbán-kormány bármely tagja 2050-ig tartó zöldfejlesztésekben gondolkodik.
