Szegedi geotermikus fűtési rendszer: 28 ezer lakásnak és 500 intézménynek biztosítja majd a meleget

Imponálóak a számok, és mindennél beszédesebbek.
Bod Péter

2022. március 07. 20:00

Szegedi geotermikus fűtési rendszer: 28 ezer lakásnak és 500 intézménynek biztosítja majd a meleget

Programnyitó tájékoztatót tartottak hétfőn a Szetáv Vág utcai székházában, abból az alkalomból, hogy öt újabb városrészben kezdődik meg a geotermikus rendszer kiépítése. 

 

Szegeden 2018 óta kiépülő geotermikus rendszer összköltsége 25 milliárd forint, ami Kóbor Balázs, a Szetáv Kft. ügyvezető igazgatójának megfogalmazása szerint bődületesen nagy összeg, és ennek nagyobb részét uniós fejlesztési forrásból, vissza nem térítendő formába bocsátja hazánk részére Brüsszel.

 

A kilenc részből álló rendszer négy eleme elkészült, most kezdenek hozzá öt újabb városrészben a geotermikus rendszerek kiépítésének, így fontos állomásához érkezett a beruházás.

 

A négy elkészült rendszer próbaüzeme a fűtési szezon kezdete óta zajlik, és az eddigi eredmények már magukért beszélnek. 

 

A próbaüzemnek köszönhetően havonta félmillió köbméter gázzal kevesebb szükséges a szegedi távhőszolgáltatás működtetéshez. Ezzel minden hónapban 20–30 millió forintot takarítanak meg.

 

Ugyancsak a próbaüzemmel függ össze, hogy míg 2018-ban 27 millió köbméter gázt használtak fel a távhőszolgáltatáshoz, ez 2021-re 20 millió köbméterre csökkent. Igaz, enyhébb volt a tél is, de a megtakarítás nem kizárólag ezzel magyarázható.

 

Fontos mutató, hogy a kevesebb gázfelhasználásának köszönhetően 55 ezer tonnáról már mostanra 42 ezer tonnára csökkent a távhővel összefüggő károsanyag-kibocsátás Szegeden. Ahogyan egyre jobban kiépül a rendszer, a széndioxid kibocsátás még jobban zsugorodni fog.

 

Bozsó Gábor, Szegedi Távfűtő Kft. üzemfenntartási vezetője elmondta, hogy sokan azt hiszik, a mélyből felhozott forróvizet vezetik be a távfűtéses lakások fűtőtesteibe, holott erről szó sincs. A kétezer méterről felhozott vizet kazánházakban melegítésre használják.

 

A most induló öt új rendszer kiépítésének végeztével 21 ezer lakást, és kétszáz intézményt kapcsolnak rá a rendszerre

 

– hangzott el. Tisztázni kell azt is, hogy a mélyből a felszínre érkező, 95 fokos víz felhasználása mellett sem mondhatnak le a távhőszolgáltatásban a gázról.

 

A mélyből feljövő vízzel mínusz 6–7 fokig biztosítható a távhőszolgáltatás, de ha ennél alacsonyabb a hőmérséklet, akkor gázzal kell rásegíteni. A Szetáv statisztikái szerint a fűtési szezon kétszáz napjából százötvenben nem mérnek ennél hidegebbet, vagyis nincs szükség gázra.

 

A kétezer méterről érkező vizet 95 fokon termelik ki, és 40–50 fokosan sajtolják vissza erre a feladatra kialakított kutakba. Érdekesség, hogy egy-egy kitermelőkútra két visszasajtoló-kút jut, ez utóbbiak közül többet a körtöltésen kívül alakítottak ki. Nem utolsó sorban a városi helyhiány miatt – erről már Busa-Fekete Bertalan fúrásvezető beszélt.

 

Ideális esetben, egy kitermelőkút esetében a fúrás 40–50 napig tart, igaz, ebbe nem számolják be sem az előkészületeket, sem a fúrás utáni rövid próbaüzemet

 

– mondta el a szakember, hozzátéve: a legmodernebb fúróberendezésekkel dolgoznak, ami olasz gyártmányúak.