Szegedi geotermikus fűtési hálózat: kész az Északi városrész és Rókus környezetbarát fűtőrendszere

A két legnagyobb szetávos fűtőmű is használhatja már a geotermikus energiát, nagyot lépett előre az Európai Unió egyik legnagyobb környezetvédelmi beruházása.

2021. szeptember 01. 12:28

Több, mint tizenkétezer lakással és száz intézménnyel bővült azoknak az ingatlanoknak a köre, amiket geotermikus energiával is tud már fűteni a Szetáv. A távfűtő kft. Vág utcai székházában rendezték meg azt a pályázati projektzáró eseményt, ahol

  • Busa-Fekete Bertalan, a Hansa Kontakt Kft. fúrási divízióvezetője,
  • Lajkó Csaba, a Geo Hőterm Kft. üzemeltetési vezetője és
  • Bozsó Gábor, a Szetáv igazgatási és üzemfenntartási vezetője

beszélt arról, hogyan valósult meg a beruházás. Ez a két városrész az, ahol a legtöbb lakást és intézményt látja el a Szetáv melegvízzel.

Kattintson fönti képünkre, nézze meg Iványi Aurél galériáját a projektzáróról!

Busa-Fekete Bertalan magának a termál- és a visszasajtoló kutaknak a fúrási technikájáról beszélt részletesen, Lajkó Csaba többek között a termelőkutak teljesítményét ismertette, Bozsó Gábor pedig a Szetáv „oldaláról” foglalta össze, mit is jelent ez a beruházás Szegednek.

Északi városrész érintett panelházai. Kattintson térképünkre, nézze meg nagyobb méretben is, hol fűthetnek ezután geotermikus energiával is a városrészben!

Talán a legfontosabb adat: ha elkészülnek valamennyi termelő- és visszasajtoló kúttal, akkor a most a távfűtés miatt kibocsátott több, mint 55 ezer tonnányi szén-dioxid a felére csökken.

Rókus érintett panelházai. Kattintson térképünkre, nézze meg nagyobb méretben is, hol fűthetnek ezután geotermikus energiával is a városrészben!

A most használt gázkazánokat a fűtési szezon kezdetén egyáltalán nem kell majd használni: azokat csak akkor kell majd beindítani, ha –2 foknál hidegebb lesz a középhőmérséklet, addig a termálkutak biztosítani tudják a meleget a radiátorokban, illetve a meleg vizet a fürdőszobákban, konyhákban.

Ne feledjük azt sem, ha mindennel elkészülnek, akkor a szegedi geotermikus fűtési rendszer a legnagyobb lesz az Európai Unióban, közel 27 ezer lakást tudnak majd így távfűteni, ennél csak egy helyen van nagyobb rendszer, Izland fővárosában, Reykjavíkban.

Szeged távfűtési térképe – ez is nagyítható! Lenn, a Tisza túloldalán, Odesszában, a piros színű Rókuson, a zöldre színezett Északi városrészben és a narancssárgásra színezett Felsővároson készült eddig a geotermikus beruházás

Az Északi városrész termelőkútja éves szinten 339 ezer köbméternyi termálvizet hoz a felszínre, Rókuson ezer köbméterrel többet, 340 ezer köbmétert tudnak kinyerni. A visszasajtoló kutak mind a két városrészben 40–50 fok közötti lehűtött termálvizet sajtolnak vissza a földbe, a vízadó közegbe. Egész Szegedre igaz, kétezer méter környékéről szivattyúzzák fel a termálvizet, amit a Szetáv hőcserélő berendezésekkel hasznosít. Azaz a kitermelt termálvíz egyetlen radiátorba nem jut el, és nem is fürdünk, mosogatunk vele, a termálvíz vizet melegít fel a fűtőművekben a gázkazánokhoz hasonlóan. Mélyebbről egyébként nem is lehetne termálvizet kinyerni Szeged térségében: azt a Mol nem engedi ugyanis kétezer méteres mélység alatt már szénhidrogén bányatelkek vannak, így csak innen lehet felhozni a termálvizet – szerencsére van mit kiszivattyúzni. A termálvíz 93-94 fokosan jön föl a földből, percenként két köbmétert nyernek ki. A két most elkészült termálkút a Fűtőmű utcában és a Vág utcában van.

Ismert, Szegeden kilenc hőkörzetben, összesen 20 milliárd 500 millió forintos beruházással épül ki a geotermikus fűtési rendszer. Rókus és az Északi városrész előtt egy 2300, illetve 3300 lakást ellátó rendszer készült el Odesszában és Felsővároson.

gszl