Több, mint tizenkétezer lakással és száz intézménnyel bővült azoknak az ingatlanoknak a köre, amiket geotermikus energiával is tud már fűteni a Szetáv. A távfűtő kft. Vág utcai székházában rendezték meg azt a pályázati projektzáró eseményt, ahol

• Busa-Fekete Bertalan, a Hansa Kontakt Kft. fúrási divízióvezetője,
• Lajkó Csaba, a Geo Hőterm Kft. üzemeltetési vezetője és
• Bozsó Gábor, a Szetáv igazgatási és üzemfenntartási vezetője

beszélt arról, hogyan valósult meg a beruházás. Ez a két városrész az, ahol a legtöbb lakást és intézményt látja el a Szetáv melegvízzel.

Busa-Fekete Bertalan magának a termál- és a visszasajtoló kutaknak a fúrási technikájáról beszélt részletesen, Lajkó Csaba többek között a termelőkutak teljesítményét ismertette, Bozsó Gábor pedig a Szetáv „oldaláról” foglalta össze, mit is jelent ez a beruházás Szegednek.

Talán a legfontosabb adat: ha elkészülnek valamennyi termelő- és visszasajtoló kúttal, akkor a most a távfűtés miatt kibocsátott több, mint 55 ezer tonnányi szén-dioxid a felére csökken.

A most használt gázkazánokat a fűtési szezon kezdetén egyáltalán nem kell majd használni: azokat csak akkor kell majd beindítani, ha –2 foknál hidegebb lesz a középhőmérséklet, addig a termálkutak biztosítani tudják a meleget a radiátorokban, illetve a meleg vizet a fürdőszobákban, konyhákban.

Ne feledjük azt sem, ha mindennel elkészülnek, akkor a szegedi geotermikus fűtési rendszer a legnagyobb lesz az Európai Unióban, közel 27 ezer lakást tudnak majd így távfűteni, ennél csak egy helyen van nagyobb rendszer, Izland fővárosában, Reykjavíkban.

Az Északi városrész termelőkútja éves szinten 339 ezer köbméternyi termálvizet hoz a felszínre, Rókuson ezer köbméterrel többet, 340 ezer köbmétert tudnak kinyerni. A visszasajtoló kutak mind a két városrészben 40–50 fok közötti lehűtött termálvizet sajtolnak vissza a földbe, a vízadó közegbe. Egész Szegedre igaz, kétezer méter környékéről szivattyúzzák fel a termálvizet, amit a Szetáv hőcserélő berendezésekkel hasznosít. Azaz a kitermelt termálvíz egyetlen radiátorba nem jut el, és nem is fürdünk, mosogatunk vele, a termálvíz vizet melegít fel a fűtőművekben a gázkazánokhoz hasonlóan. Mélyebbről egyébként nem is lehetne termálvizet kinyerni Szeged térségében: azt a Mol nem engedi ugyanis kétezer méteres mélység alatt már szénhidrogén bányatelkek vannak, így csak innen lehet felhozni a termálvizet – szerencsére van mit kiszivattyúzni. A termálvíz 93-94 fokosan jön föl a földből, percenként két köbmétert nyernek ki. A két most elkészült termálkút a Fűtőmű utcában és a Vág utcában van.

Ismert, Szegeden kilenc hőkörzetben, összesen 20 milliárd 500 millió forintos beruházással épül ki a geotermikus fűtési rendszer. Rókus és az Északi városrész előtt egy 2300, illetve 3300 lakást ellátó rendszer készült el Odesszában és Felsővároson.

gszl